A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Koltai Mariann: Adatok a százéves Budapest-Keleti pályaudvar történetéből 269

6. ábra. Az acélcsarnok építési munkái A pályaudvar csarnokát Feketeházy János tervezte. Neve összekapcsolódott nemcsak a főváros, hanem a vidéki csarnok-és hídszerkezetek építésével, e korszak rendkívül gazdag, változatos alkotásaival. Életéből két évtizeden át (1873—1892) volt a MÁV mérnöke; ekkor úgyszólván egyedül az ő tervei szerint épült fel a MÁV valamennyi új hídja. Főbb alkotásai a budapesti Keleti pályaudvar vas tetőszerkezete (6. ábra), a Központi Fűtőház tető- és egyéb vasszerkezete, az Állami Operaház tetőszerkezete és a Vámpalota (ma Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) tetőszerkezete. A pályaudvar épületének terve Rochlitz Gyula alkotása. A MÁV magasépítési osztályának vezetőjeként számos magasépítményt tervezett és kivitelezett. Emlékét a Keleti pályaudvar előcsarnokában elhelyezett márványtábla örökíti meg. Az ő irányításával a pályaudvar építésének vezetésére „Budapesti Építésvezetőség" néven külön iroda alakult, amely 1881. október 1-vel kezdte meg munkáját. Az iroda tagjai: Bemhard József, Ulbrich Ármin és Hauff Lajos mérnökök, Richter Károly mérnökgyakornok és Wehle Gusztáv, Steinhardt Antal, Fábriczius Béla műszaki díjnokok. Az építkezés legnehezebb szakaszát az alapozási munkák jelentették: „...a hely nagyon vizenyős, cölöpöket kellett leverni azon a helyen mindenütt, ahol az indóház áll, csak ezekre a czölöpökre lehetett építeni..." [4] 276