A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Koltai Mariann: Adatok a százéves Budapest-Keleti pályaudvar történetéből 269

vasúttal és dunai álló híddal való összeköttetése és Pesten egy központi pályaudvar építése'''' tárgyában részletesen kidolgozott terv és költségvetés kíséretében külön törvényjavaslatot terjesszen az országgyűlés elé. [1] Az 1871-ben elkészült minisztériumi tanulmány, amelyben a vasútépítési igazgatóság is közreműködött, az első jelentősebb munka, mely a főváros nagyvasúti hálózatának kialakítására vontkozó elképzeléseket tartalmazza. Mint legnagyobb projektumot a déli összekötő vasutat (1. ábra) jelöli meg feladatként, amely 1876-ra készült el (kivéve a Duna-hidat). A tanulmány leszögezi, hogy... „az összekötő vasút forgalma csakis egységes és pedig az adott viszonyoknál fogva a m. kir. államvasutak kezelése alatt felelhet meg a kívánalmaknak." A központi személypályaudvar kialakítására két javaslatot is tartalmaz a Mikó-féle dolgozat (2. ábra). Az egyik mint kuriózum vonult be a városépítő tervek közé, mivel megvalósítása oly költséges és merész volt, hogy mint alternatíva sem jöhetett számításba. A pályaudvar helyéül „.. .a Kerepesi út és a sertéskereskedő utca közös csúcsa kínálkozott, mely mellett a tervezett nagy körút fog elvezetni." (Ma a Rákóczi út és a Népszínház utca közötti terület) mivel „.. .e helyen a pályaudvar az utazók f£ST*BUDA ÉS K^YÉKÉkEl^ ÁTNÉZETI TÉ^KÉfL V 1. ábra. A főváros nagyvasúti hálózatának térképe 1871-ből, a tervezett déli összekötő vonallal (és a távolsági adatokkal) 270