A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Kovács János: Adalékok a tárnok—sóskúti lóvasút történetéhez 257

6. ábra. A sóskúti mozdonyház (Jancsek Antal festménye az 1930-as évekből. A felvételt készítette Eszéki Imre) szállítóeszköz az ún. „gerendás birfás kocsi" volt. A kőszállító szerelvényeket, tömegüktől függően, két vagy négy ló húzta a bányák bejáratánál létesített rakodó rámpáktól a tárnoki állomásra, ahol aztán a lóvasútról a kőtömböket ismét csörlők, feszítővasak és megvasalt fagörgők segítségével rakták a kőszállító vasúti kocsikba, hogy a feldolgozás, az építés színhelyére továbbítsák őket.

14 A Sóskúti Kőbánya- és Vasúttársaságnak és jogutódjának, a Sóskút—pátyi Kőbánya Vállalatnak a gazdasági életben betöltött szerepét évtizedeken át jól mutatják a munkáslétszám-adatok. Fejér megye alispánjának 1875. évi jelentéséből tudjuk, hogy a jelzett évben Sóskúton kb. 120—300 munkás dolgozott.

15 1887. januárjából származó adat, hogy a sóskúti kőbányászok száma 800—1400 között mozog. Ezért kellett a csendőrőrsöt is Tárnokról ide helyezni, mert így az „.. .anarchikus elveket is könnyen követő bányászok" a helyszínen feltűnés nélkül megfigyelhetők és ugyanígy szemmel tarthatók az elzüllött csavargók is, akik közül naponta 8, de van úgy, hogy 40 is megjelenik itt.

16 ^ Egy 1927/28-ban végzett helytörténeti adatgyűjtés szerint a bánya valamikor a község lakosságának egyharmad részét foglalkoztatta; volt idő, hogy 400 munkás is megélhetést talált ott. Ma már csak a kibányászandó kő van meg, az üzem évek óta szünetel, vagy csak egy-két embert foglalkoztat. A bánya hanyatlásának oka a vasút14 Welhammer István 70 éves ny. bognár és faésztergályos, Sóskút, Petőfi S. u. 36. sz. alatti lakos visszaemlékezése. 15 Fejér vármegye 1875. évben. Vörösmarty könyvnyomda, Székesfehérvár, 1876., FmL. Fejér vm. alispánjának iratai, 1870-X. W FmL. Fejér vm. alispánjának iiatai, 1887-11. 266