A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Barkóczi Jolán: A máramarosi vasút tervei 223

gyűlést megnyitja. A minisztertanács ülésén a pénzügyminiszter sajnálatát fejezte ki, de a magyar vasútépítésekhez 300 millióra, a birodalom más részein is folyó vasútépítésekkel együtt összesen 700 millióra lenne szükség, ám a jelenlegi európai pénzpiacon ilyen nagy összeg nem található. Az osztrák politikai viszonyok bizonytalansága, különösen pedig a magyar alkotmányos ügyek rendezetlensége csökkenti Angliában a pénznyújtási készséget. A miniszter beszámolt azokról az értesüléseiről, amelyek szerint mindaddig nem lehet olcsó tó'kéhez jutni, ameddig kérdéses az egész birodalom számára az alkotmány megadása. Az angliai tőke szívesebben helyezi el pénzét Mexikóban vagy Spanyolországban, mint Ausztriában. Oldódjék meg a magyar kérdés, jönnek majd a milliók. A Minisztertanácson ugyancsak résztvevő Mailáth kancellár előre jelezte, hogy a magyar országgyűlésen nagy viták lesznek amiatt, hogy a magyar vasúthálózat kevésbé fejlett, mint a birodalom más országaié.

83 Az országgyűléshez 1866-ban a debrecen—szatmárnémeti—máramarosszigeti vasút érdekében az alábbi kérvények futottak be:

84 Máramaros megye több birtokosa 9. orsz. ülés jan. 15. Debrecen város 3624 polgára 30. orsz. ülés febr. 26. Bihar megye székelyhídi választókerülete 33. orsz. ülés febr. 28. Bihar megye margitai választókerülete 37. orsz. ülés márc. 6. Nagykároly város és Szinér-Váralja mezőváros 43. orsz. ülés márc. 20. Közép-Szolnok megye érmelléki kerülete 45. orsz. ülés márc. 22. Nagybánya sz. kir. város 47. orsz. ülés ápr. 11. Szatmár megyei Gazdasági Egyesület 48. orsz. ülés ápr. 12. Szatmárnémeti város 54. orsz. ülés ápr. 26. 56. orsz. ülés ápr. 30. Ugocsa megye 64. orsz. ülés jún. 9. E kérvények egyikét, a Debrecen város 3624 polgára nevében az országgyűléshez benyújtottat a Pester Lloyd leközölte. E szerint Debrecen polgárai fájdalommal tapasztalják, hogy Galícia és Arad, Temesvár, Nagyvárad felé épülnek a vasutak, de az ő városukból nem vezet tovább a vaspálya. Reménykedés töltötte el őket, olvasva a minisztérium 1864-ban kiadott vasúthálózati tervét. E kérvényükkel a Popowicz által tervezett vasútvonal ellen tiltakoznak, amelynek egyik végpontjával sem értenek egyet; nemcsak a Nyíregyházától kiinduló vonalvezetés ellen vannak, de szerintük az odesszai végpont helyett is kedvezőbb lenne a vasutat a Duna-delta felé vezetni.

85 Az országgyűlés véleményét e vasútvonalról Kubicza Pál, a kérvényügyi bizottság elnöke így fogalmazta meg: „.. .mondja ki a képviselőház, hogy midőn törvények alkotására képesítve leend, a debrecen—szatmár—szigeti vasútvonalat különös figyelmébe veendi, s a hazának éjszakkeleti részén építendő vasútvonal meghatározásánál semmi oly vállalat engedélyezéséhez járulni nem fog, mely az előadott kérvények által megnevezett nagy vidék és azzal együtt hazánk közös érdekeit sértené"**

3 A kiegyezés után a magyar országgyűlés a debrecen—szatmárszigeti vonalra a Magyar Északkeleti Vasútnak az engedélyt az 1868. évi XIII. tc.-ben adta meg. E vonalat terjes hosszában 1872 decemberében adták át a forgalomnak. g

3Die Protokolle des österreichischen Ministerrates. VI. Abt. 1. Bd. Wien, 1971. 174—176. p. 84 Az 1865. december 10-re hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Képviselőházi Napló. I. köt. 9., 327., 328., 334., 366., 369. p. 2. köt. 1. p., 11. p., 82. p., 85. p., 117. p. 85 Debreczin—Szathmár—Szigeter Eisenbahn-Linie. Pester Llyod, 1866. márc. 31. 3. p. 86 Az 1865. december 10-re hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Képviselőházi Napló. 1. köt. 45. orsz. ülés. márc. 22. 371. p. 254