A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Barkóczi Jolán: A máramarosi vasút tervei 223

a két város egymástól csak másfél óra távolságra van.

68 De még eló'nyösebb lenne, ha a máramarosi vonal Nyíregyházától indulva Szatmárnémetin át vezetne Szigetig, így Hubaífy Mihály egy újabb, tulajdonképpen a két eddigi vitatott vonalvezetést kombinálva, egy harmadikat tanácsol, hiszen „.. .Szatmártól Debrecenig, NagyKárolyt kivéve, többnyire puszták... homok buckás helyek, az ecsedi láp, néptelen vidék..." terül el, viszont „.. .Szatmártól Nyíregyházáig Csenger, Porcshalma, Rápold, Angyalos, Kocsord, Györgytelek, Nyírmeggyes, Ders, Hodász, Gyulaj; vagy Nyírbátor, Kalló, Semjén, Nagykálló felette sok gabona, dohány, olaj, kender stb. termő igen népes vidéket szelne át."

69 Bereg vármegye szószólója, Janka Károly, megyéje helyzetének megfelelően elutasítja a máramarosi vasút debreceni végpontját, azzal érvelve, hogyha a pest—miskolci vonal elkészül, rövidebb és jövedelmezó'bb a Nyíregyházától induló vasútvonal, mint a debreceni kerülő út. Megállapítja, hogy a Nyíregyháza—Namény—Tisza jobb partján haladó vasút olcsóbb, mint a debrecen—szatmári. „Nyíregyháza—naményi vonal Gergelynél a Tiszán átmenve, s a Tiszával párvonalban a Tisza-szabályozási társulat által árvíz ellen már teljesen biztosított területen haladva, a Tiszaszabályozási töltések által s azok fedezete alatt folyvást biztosítva lesz az árvizek rombolásától, míg ellenben Debrecentől Szatmár felé Veréczébe vezetve, a vízszabályozás által nem korlátozható Szamos, Kraszna, Túr ... sebes folyók áradásának és azok rombolásainak lesz folyvást kitéve; nem is említve még a létesülőben levő tisza—körösi csatornát; hidat és legalább négyet kell építeni, sőt a tiszaival ötöt, míg a nyíregyház—naményi vonalon Gergelynél a Tiszán egy, és Várinál a Borzsán szintén egy, tehát összesen csak két híd kívántatik, a hídépítés pedig a vasutaknál, mint mindenütt, szinte a legköltségesebb." De elveti a Hubaífy által javasolt nyíregyháza—szatmári vonalvezetést is, mert a Nyíregyháza—Namény—Nagyszöllős távolság rövidebb és útja egyenesebb is, ezenkívül Vásárosnamény stratégiai jelentőségét sem lehet figyelmen kívül hagyni.

70 Janka Károly másik cikkéban beszámol az 1865. február 19-én Beregszászon, Buday Sándor főispáni helytartó elnökletével tartott megyei értekezletről, ahol elhatározták, hogy a debrecen—szigeti vonalvezetés ellensúlyaként támogatják Popowicz Tokajtól vagy Nyíregyházától Naményon át Szigetig már előmunkálati engedéllyel rendelkező vasútját. „A mai megyei értekezlet pedig egyhangúlag kimondá, hogy a megyének egész területén ily módon keresztül vonuló vasút területét az építő társulatoknak váltság nélkül átnyújtani, egyeseknek, kiknek a terület ingyen felajánlására módjuk nincsen, kárpótlását aránylagos megtérítés útján mindenki erkölcsi és hazafiúi kötelességének ismeri."

11 A máramarosi vasút debrecen—nagykároly—szatmárnémeti—szigeti vonalvezetése mellett Popowicz tervének nyilvánosságra kerülése után egy névtelen szerző ismét összefoglalta a minisztériumi terv által támogatott vonalvezetés előnyeit. A nyíregyháza—naményi vezetéssel szemben legfőbb érvként azt hangsúlyozza, hogy mivel NÉmény és Tiszaújlak közvetlenül a Tisza mellett fekszik, ha oda épülne vasút, az a viruló folyami közlekedés visszafejlődését okozná.

72 A vonalvezetésen kívül még hírlapi vita alakult ki arról, hogy egyáltalában érdemes és kifizetődő-e a só szállítását az eddigi tiszai leúsztatás helyett vasútra átterelni. A 68 Az előmunkálati engedélyt 1865. március 21-én meg is kapták. O. L. Kancellária, 21 265/997/ /1864. és Centralblatt, 1865. No. 14. 109. p. 69 Hubaffy Mihály: Vidéki tudósítások. Nagykálló. Pesti Napló, 1864. évi 218. sz. szept. 24. 1. p. 70 Nyíregyház—v. namény-szigeti vasút. Pesti Napló, 1864. évi 227. sz. okt. 5. 1—2. p. 71 Ismét nyíregyházi—vagy tokaj—v. naményi vasút. Pesti Napló, 1865. évi 56. sz. márc. 9. 1—2. p. 72 Máramarosszigeti vaspálya. Pesti Napló, 1865. dec. 28. és dec. 29. 250