A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Barkóczi Jolán: Az abszolutizmuskori magyar vasútügy a „Gazdasági Lapok” tükrében 279

tár ózott egyesség apálya és a gépgyár átvállalása végett a cs. kir. szab. osztrák államvaspálya társulatra ténylegesen el van határozva" Ez az utolsó híradás statisztikát is közöl, és beszámol az építkezésről is. „1853. október 1. és 1854 szeptember végéig forgalom: 140,039 egyén, 453,523 q áru, és ebből a tiszta bevétel 21,420 frt 18 kr ... Brucktóla továbbépítés aug. 22-kén vette kezdetét, s azóta Győr mögé terjesztetett ki."

92 Még nem adták át hivatalosan a bruck—győri vonalat, amikor a Gazdasági Lapok az Österreichische Zeitungra hivatkozva az Új-Szőnyön (Komárom), Kis-Béren, Móron, Székesfehérváron, Simontornyán, Mohácson, Eszéken, Mitrovicán keresztül tervezett győr—zimonyi vasútról ad hírt. „Nincs valami különös éles elmére szükségünk, hogy azon nagy előnyöket belássuk, melyeket e tervezett vaspálya nemcsak nemzetgazdászati, hanem stratégiai szempontból is egyeseknek úgy, mint az egésznek biztosít, rövid betekintés után ama 60 mérföldnyi hosszú terület termelési viszonyaiba, mellyeken keresztül e pálya egész azon pontig fog vontatni, melynél az angol társaság által megkezdett belgrád—sztambuli vaspálya kezdődik ... A nehézségek, melyeket e vaspályának el kellend győzniök, csak csekélyek. Néhány mocsáron és a Dráván Eszéknél építendő hídon kívül, itt semmi tűnnel-építkezés, sem más költséges keresztülmetszés nem fordul elő. Az első tervezet egy mérföldet 500,000-re, és így az összes építést 30 millió pengőforintra teszi. A bizottmány elnöke Zichy Edmund gróf úr. Az eddig ismert alapítók a következő urak: Waldstein János gróf, Apponyi György gróf, Apponyi Károly gróf, Károlyi György gróf. A tervezett pálya építése Kráuter polgári mérnökre bízatik ... A hídépítéseket Clark úr — a pest—budai lánchíd építője vállalja magára."

9

* Egy másik, a Dunántúlt észak—déli irányban átszelő vasútvonal terve vitákat okozott. A Székesfehérvárt Pécsen át Eszékkel összekötő vasút terve, melynek „... előmunkálatának egy év alatti véghez vitelére gróf Zichy Ödön engedélyért folyamodott"

94 egyik közvetlen indítéka volt — az erdélyi vasút vezetésének vitáján kívül — az OMGE 1862. évi Emlékirata létrejöttének: az OMGE „véleménye súlyával" kívánt nyilatkozni „a legújabban szóba hozott fe hé rv ár — eszéki ... vasútvonal iránt." Bár az Emlékiratnak az volt a célja, hogy a magyarországi fővonalakat jelölje ki, számos helyi jelentőségű vasút magánerővel való kiépítését is támogatta. Az Emlékirat vitáján (március 29) „a fehérvár—eszéki vonal hasznossága hozatván szóba, a szakosztály élénk vita után Deák Ferenc indítványa értelmében szótöbbséggel oda nyilatkozott, hogy miután e vonal más hasznosabb vonal felállítását gátolhatná, sőt idővel a keleti kereskedést az ország fővárosának elkerülésével más irányba vezetné: azt a szakosztály az ország kereskedési közlekedésére nézve károsnak ... véli." Majd a Közgazdasági szakosztály ugyanezen ülésén enyhítette az elmarasztaló véleményt. „Zichy Nándor észrevételére a fehérvár—eszéki vonalt az emlékirat is természetesen csak azon esetben tekintené károsnak, ha e vonal nem csupán mint vidéki, hanem az ország fővonalaként állítva, az ország költségén folytatni szándékoltatik."

95 Az Emlékirat végleges megfogalmazásába mégis az elutasító vélemény került bele: „Bármi jól tudjuk, hogy azon vidékre nézve, melyen átvonul, minden vasút hasznos, s bármennyire óhajtjuk is az ország minden részeinek jólétét minden eszközökkel előmozdítani: ki kell jelentenünk, hogy a fehérvár—eszéki vonalt, mely a Dunával majdnem párhuzamos vonalt képezne, a mennyiben idővel az aldunai kereskedést, w 1855. 7. évf. 9. sz. márc. 1. 107. p. 93 Ua. 1855. 7. évf. 51. sz. dec. 20. 611. p. E tervezett vonal északi szakaszát, a komarom—székesfehérvári összeköttetést a Déli Vasút 1860-ban létesítette. 94 Gazdasági Lapok 1862. 14. évf. 13. sz. márc. 30. 217. p. 95 Ua. 1862. 14. évf. 22. sz. jún. 1. 383—384. p. 298