A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 39 - Dr. Dienes Istvánné: A plakátgyűjtemény 95

de tanúskodik az első' világháború utáni inflációs állapotokról is. Érdemes idéznünk: „Értesítjük a t. közönséget, hogy folyó évi augusztus hó 1-től kezdve további intézkedésig Balatonboglár—Révfülöp közt átkelési forgalmat kezdünk meg. Az átkelés oda vagy vissza személyenként 35.000 K (2 ar. kor.). Amennyiben megfelelő számú jelentkező akad, úgy Boglár, Fonyód, Badacsony, Keszthely-re is indítunk hajót kirándulók részére. Egyben közöljük, hogy egyelőre hetenkint kétszer éspedig kedd és csütörtök napokon alanti menetrend szerint Siófokról körforgalmi járatot indítunk »Badacsony« motorossal, mely érinteni fogja: Almádi, B-Füred, Tihany, Földvár, Boglár, Badacsony, Fonyód és Keszthely állomásokat. A jegy ára legalább 12 utas jelentkezése esetén személyenkint 350.000 K (19 ar. kor.). — Tartózkodási idő Füred és Keszthely állomásokon 1 óra, egyebütt 10 perc. Nagyobb kiránduló csoportokkal megállapodás külön átalány összegben. Közbenső állomásokra jegy ára személyenkint és kilométerenkint 20.000 K (1.20 ar. kor.)." Az „alanti menetrendből" látjuk, hogy ez a közforgalmi járat egésznapos programot jelentett: reggel 7 órás Siófokról való indulással, este 8 órás visszaérkezéssel a 160 km-es hajózás után. A már nagyvonalúvá vált fürdőéletről nyújt tájékoztatást — jól áttekinthető' balatoni útvonal-térképével — a Balatoni Hajózási Rt pirosfekete, rajzos menetrendi plakátja 1940 nyaráról (28. ábra). Különlegesen szép darab a legkorábbi képes hajózási plakátunk az első világháború éveiből (29. ábra); derűt sugárzó rajza a visegrádi hegy előtt úszó sétahajóval, élénk, erős kék-sárga-zöld színei, piros felirata sajátos ellentétben áll azzal, amit hirdet: „Auguszta-hajó séták a rokkant katonák javára." Igaz, a hajó a Ritz szálló elől indult, s a 3 koronás menetjegyért a 2 órás hajózás alatt a Gerbeaud kínált uzsonnát a vendégeknek; így hát a nemes célt kellemes szórakozással lehetett szolgálni. Valójában eléggé reménytelen vállalkozás ennek a gazdag gyűjteménynek szavakkal való bemutatása, hiszen a plakát elsősorban látványt nyújt, s az összhatás szavakkal nem is elemezhető apró részletekből alakul ki. A színek keverése már önmagában hangulatot teremt, amelyet a fekete-fehér reprodukció semmiképp nem adhat vissza. Épp ezért fontos, hogy a legértékesebb darabok is egy-egy időszakos kiállítás keretében a nagyközönség elé kerüljenek, megfelelő védettséggel elhelyezve. Az ilyen bemutatás a gyűjtemény számára is rendszerint haszonnal jár, arra ösztönzi a Múzeum barátait, hogy féltve őrzött régi emlékeiket gondozásunkra bízzák. 130