A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Rév Pál: Tallózás a hazai sajtóban felszabadulás utáni légiközlekedésünk újjászervezéséről 637

III. összeállításunk utolsó részében a felszabadulás utáni légipostával foglalkozunk. Az infláció megszüntetésével, az új pénznem, a forint 1946. augusztus 1-i bevezetésével az addig aranyfrankban megállapított légipostai pótdíjak fenntartása fölöslegesssé vált. Intézkedés történt azok forint-összegben történő megállapítására. Napilapjaink {Szabad Nép, Szabadság stb.) 1946. október 13-i, 14-i, 15-i stb. számaiban a hazai légi forgalom bevezetéséről közölt híradásaikban beszámoltak olvasóiknak, hogy a személyeket szállító repülőgépek leveleket is továbbítanak. A légiposta küldemények bármely postahivatalban feladhatók. A „Rendeletek Tára a Magyar Posta részére" közölte, hogy a küldemények levélgyűjtőszekrények útján is feladhatók. A küldemények légipostai pótdíja 20 g-onként 10 fillér volt. A M ASZOVLET belföldi járatainak bevezetésével a postának szabályoznia kellett a külföldről érkező, illetve külföldre továbbítandó légiposta pótdíjának összegét. A kibocsátott rendelet szerint ezeknek a postai küldeményeknek a belföldi légi járatokon történő továbbításáért külön légpostai pótdíj nem számítható fel.

18 Egy 1946. október 23-án megjelent postai rendelet megszüntette azt a korlátozást, hogy magánfelek külföldre csak levelezőlapot adhatnak fel. Európában 10 g-ig, Európán kívül 5 g-ig levelek is feladhatók lettek. Amennyiben a légipostai pótdíjat nemzetközi válaszdíj-szelvényekkel róják le, a küldemény nem esik súlykorlátozás alá. A Rendeletek Tára a Magyar Posta részére 1947. évi 53. számában az illetékesek közölték, hogy a postaegyezmények alapján a Magyar Posta október 20-tól valamennyi országgal légipostai kapcsolatban van — Japán és Spanyolország kivételével. Egy 1947. januári rendelkezés szerint a levélszekrények útján feladott légipostai küldeményeket „Levélszekrényből" szövegű felirattal vagy ilyen szövegű gumibélyegző lenyomatával látja el a kezelő postahivatal. A magyar—csehszlovák postai megállapodást

19 a kormányok 1948 decemberében hagyták jóvá. Az Egyezmény 24. cikkelye a légipostával foglalkozott. Többek között megegyeztek, hogy a légpostai pótdíjban, valamint a vonalhálózatban bekövetkezett változásokról egymást idejében tájékoztatják. Megállapodtak, hogy az országaikból érkezett légipostai küldeményeket a belföldi légijáratokon fogják továbbítani, amenynyiben az gyorsabbnak bizonyul a vasúton történő szállításnál. Újabb rendelkezés szabályozta, egyben egyszerűsítette a légipostai díjszabást. Az 1948 februárjában hozott intézkedés szerint a Magyar Posta — Spanyolország kivételével — valamennyi európai országba való továbbításra elfogad légipostai küldeményeket. A légipostai pótdíjak összegét egységesen 10 g-onként 40 fillérben állapították meg. 1950 júniusában a Magyar Posta „önborítékos" levélpapír forgalmazását kezdte meg. Az önborítékos levélpapír használatának bevezetésével a kibocsátó a népgazdasági érdekekre hivatkozott: a légipostai küldemények ugrásszerű megnövekedése késztette a postát erre az intézkedésre. A belföldi légiforgalmi hálózat bővítése (5. ábra), majd a Ferihegyi Repülőtér megnyitása (6. ábra), a külföldi légipostai kapcsolatok kiterjesztése növelte a légi szállítás iránti igényt. Ez késztette a posta vezérigazgatóságot, hogy 1954. május 1-től új légipostai díjszabást bocsásson ki. Ebben a légipostai szállítás díjai a legtöbb viszonylatban megváltoztak. 18 Rendeletek Tára a Magyar Posta részére, 1946. évi 67. sz. 19 Rendeletek Tára a Magyar Posta részére, 1948. évi 57. sz. 650