A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Rév Pál: Tallózás a hazai sajtóban felszabadulás utáni légiközlekedésünk újjászervezéséről 637

Debrecen, valamint a Budapest—Szombathely vonalaszakaszon a járatát. A társaság repülőgépein vegyesen magyar és szovjet hajózó személyzet teljesített szolgálatot. A légi forgalom újjászervezésével a távolsági közlekedés új, minőségileg magasabbrendű szakasza kezdődött. A repülőjáratok fontossága, előnye különösen szembetűnő volt az akkor még sok hiányossággal küszködő közúti és vasúti közlekedéssel szemben. Ennek tudatában voltak a napilapok és folyóiratok szerkesztői és munkatársai is. Lapterjedelmüknek és profiljuknak, érdeklődési körüknek megfelelő arányban foglalkoztak a Budapest és a távolabbi két megyeszékhely között elsőként létesült légi összeköttetéssel. A légi járműpark növekedése, a vidéki repülőterek újjáépítése, vagy legalább is repülőgépek fogadására való alkalmassá tétele rövidesen lehetővé tette a belföldi légiforgalmi hálózat kiszélesítését. A fővárosi lapok ezekről az újabb és újabb járatnyitásokról már csak a hírrovatukban tettek említést. Ellenben a vidéki, különösen a hálózatbővítéssel érintett területek újságjai cikkekben, helyszíni tudósításokban számoltak be olvasóiknak, méltatva az esemény gazdasági és társadalmi jelentőségét. A légi forgalom kezdetéről, 1946. október 15-ről a fővárosi lapok cikkeiből válogatásként csak néhányat említünk meg. Elsősorban azoknak a tudósítóknak a riportjai, élménybeszámolói a figyelemre méltóak, akik az újságjuk képviseletében részt vettek az első járatnyító gép repülésén. Fontosak a benyomások, észrevételek — még ha többnyire laikusoktól származnak is — mert bizonyos adatokkal kiegészítik a levéltárakban, irattárakban felkutatható vagy éppen hiányzó dokumentációk adatait. A hazai légi forgalom megnyitása ünnepélyes külsőségek között történt. Az indító budaörsi, valamint a fogadó debreceni és szombathelyi repülőtér zászlódíszbe öltözött. A kormány részéről — a betegsége miatt távollevő GerőErnő miniszter helyett — Bebrits Lajos államtitkár rövid ünnepi beszéde után indították az első két légivonal járatát (3. ábra). Az Új Szó c. lapban József Gábor és Sömjén János mint résztvevők két és fél hasábos riportot készítettek a járatnyitásról. Bebrits beszédéből a következő részeket ragadták ki: „A legszélesebb néprétegeknek is lehetővé akarjuk tenni e fontos közlekedési eszközök használatát. Ezt a szállítási díjtételek alacsony összegű megállapításával kívánjuk elérni. A közigazgatás, valamint az ipar és a kereskedelem megköveteli, hogy gyors mozgást biztosító közlekedési eszköz álljon rendelkezésére" — hangoztatta az államtitkár. Az újságírók riportjukban végül beszámoltak olvasóiknak a repülési élményeikről. Dicséretes, hogy mindkét megyeszékhelyet naponta két-két járat köti össze Budapesttel. Hajduska István, a Szabadság c. napilapban számolt be a HA—LIA jelzésű Li—2 típusú repülőgépen tett útjáról. Ebből a riportból tudtuk meg, hogy a járatnyitáskor Debrecen repülőterén még csak a kifutópálya volt rendbehozva a gépek fogadására, az épületek még — egy-két helyiség kivételével — használhatatlanok voltak. A párt központi lapjában, a Szabad Nép-ben Bors Sári újságíró tudósította olvasóit a repülőútján szerzett tapasztalatairól. A kéthasábos cikkből tudjuk, hogy a debreceni repülőgépen 6 újságíró, valamint a filmgyár híradó stábja is az utasok között foglalt helyet. A jármű csomagterében 500 kg súlyú postát és árut helyeztek el. A repülőgép motorjainak kipufogó gázát hasznosították az utastér légfűtésére. A riporter szerint a repülőgép bőrfoteljei szürke huzattal voltak borítva. A fedélzeten az utasok termoszokból fekete kávét kaptak. A Jövendő c. hetilapban Hódy György fotoriportban számolt be az első járatnyitás ünnepségeiről és a nyitó járat szombathelyi gépén szerzett tapasztalatairól. A másfél oldalas 10 fényképpel illusztrált cikkben az író megemlítette: a gazdasági helyzet 644