A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Petrik Ottó: A Kossuth-híd története 615

A FAV-nál dolgozták ki azt a módszert, amellyel a többi pillért eltávolították. A belső mag kézi kibontása, a köpenyek felemelése és a cölöpök elvágása után a vizén úszva elszállították őket. Az OVH-val egyetértésben ezeket partvédő műként használták fel, a Duna fővárostól délre fekvő szakaszán

29

. A felszerkezet visszanyert anygából csak a két szélső — 1951-ben jó minőségű anyagból és nyugodt körülmények között készült — 27 m-es vasszerkezetet használták fel. Ezeket alsópályásra átalakítva, a szigetközi Kis-Duna ágon, Feketeerdőnél és Kimlénél építették be

30

. A KOSSUTH-HÍD EMLÉKEI A híd elbontása után a helyszínen a Fővárosi Tanács VB és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szerény emléktáblát (9. ábra) helyezett el, mindkét volt hídfő helyén, a rakpart mellvédjén. Ezen a következő szavakkal emlékeznek meg a hídépítők valóban emberfelettinek mondható erőfeszítéseiről: EZEN A HELYEN ÁLLOTT A KOSSUTH-HÍD DOLGOZÓINK HŐSIES ÖNFELÁLDOZÓ MUNKÁJA 8 HÓNAP ALATT ÉPÍTETTE A FASIZMUS ÁLTAL ESZTELENÜL ELPUSZTÍTOTT DUNA HÍDAK IDEIGLENES PÓTLÁSÁRA. 1946. JANUÁR 18-ÁN, A FASISZTÁK UTOLSÓ BUDAPESTI HÍDROBBANTÁSA ELSŐ ÉVFORDULÓJÁN ADTÁK ÁT A FORGALOMNAK. NEMES FELADATÁNAK BETÖLTÉSE UTÁN 1960-BAN LEBONTOTTÁK. A Közlekedési Múzeum 1969-ben — a hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján rendezett kiállításra készülve — megcsináltatta a Kossuth-híd modelljét. A modell tervezése során váratlan nehézségként merült fel, hogy nem állott rendelkezésre megfelelő tervdokumentáció; lényegében a 6. ábrán bemutatott vonalas vázlaton szereplő adatokat ismertük csak. Ezért konzultációt folytattunk a Kossuthhíd tervezésében és építésében részt vett szakemberekkel, akiktől sok értékes információt kaptunk. így például megtudtuk, hogy a Lánchíd roncsaiból mit használtak fel (a merevítőtartó egyes rács- és szélrácsrúdjait); ezek méreteit viszont a Lánchíd 1913. évi megerősítési terveiből tudtuk megállapítani. Nagy segítséget nyújtott az UVATERV 1955. évi vizsgálatának dokumentációja (lásd a 23 lábjegyzetet), amely jóformán a rácsós szerkezetek minden csomópontjáról fényképfelvételeket tartalmaz. 29 Fazakas György (a FAV volt osztályvezetője) szóbeli közlése. 30 Trager Herbert (a KPM Hídosztály vezetője) szóbeli közlése. \ 633