A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Petrik Ottó: A Kossuth-híd története 615

2. ábra. A két első pillér levert vascső cölöpéi (1945. június) Augusztus 5.: A cölöpözés befejezése

11

. Versenytárgyalás a KKM-ben a fatartós mezők építésére. Augusztus 15.: Rádiófelhívás ácsokhoz, hogy jöjjenek a hídépítéshez. Augusztus 16.: Elkészül a pesti parti áthidalás betonozása. Augusztus 19.: Feneket ér az első vasbeton pillérköpeny. Augusztus 21.: A cölöpözés kezdete a pesti 57 m-es nyílásban, a szerelőállványhoz. Szeptember 4.: Megkezdik a felmenő fal betonozását az első mederpilléren. (A pillérépítés különböző fázisai, valamint a szerelőállvány a 3. ábrán láthatók.) Szeptember 15.: Döntés: anyaghiány miatt csak két szélső faszerkezetű hídmező készül, a többi négy a Dunából kiemelt roncsanyagból. Ezeket már tervezés közben megrendelik négy pesti gyárnál. Szeptember 16.: Kész az első mederpillér. Október 15.: A Duna áradása akadályozza a munkát, a mederpillérek felmenő falainak faállványát el kell bontani. Október 29.: Az áradás megszűntével újra indul a pillérek betonozása; a pesti gyárak leszállították a négy 27 m-es vasszerkezetet. November 7.: Megérkezik Győrből a pesti oldal 56 m-es vasszerkezetének első része. November 17.: Az első 27 m-es vasszerkezetet a „József Attila" daru a helyére emeli. November 20.: A pesti 56 m-es vasszerkezet szerelése kész, kezdődik a helyszíni hegesztés, valamint a 78 m-es szerkezet szerelése. November 29.: A pesti oldalon az első három fatartó beemelése (4. ábra). December 1.: Úszóállvány készítése a budai 56 m-es mező szereléséhez. December 11.: Utolsó fatartók beemelése; a pályaszerkezet építésének kezdete. Döntés: a budai 56 m-es rácsos szerkezet főtartóját a pesti parton szerelik, és úszódaruval fogják beemelni. 11 Idézet a naplóból: „A kész cölöpök tiszteletére egy kis családi ünnepséget tartottunk. A csoport minden tagja kapott 2—3 ropogós ezrest a fővárostól és egy-egy pohár sört a hídosztálytól." 622