A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Winkler László: A Magyar Légiforgalmi Rt. története az 1928. évi újjászervezésig 501

WINKLER LÁSZLÓ A MAGYAR LÉGIFORGALMI RT. MEGALAKULÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI ÉS MŰKÖDÉSE AZ 1928. ÉVI ÚJJÁSZERVEZÉSIG A repülőgépek közlekedésre történő felhasználása terén hazánkban nemzetközi viszonylatban is az elsők között találunk kezdeményezéseket. Ezeket a légi közlekedés szempontjából kedvező földrajzi fekvésünk és az első világháború alatt kialakult nagy repülőgépipari bázisok későbbi kihasználása egyaránt indokolták. A Magyar Aero Szövetség a polgári repülésügyek nemzetközilég elismert szervezete, az első világháború alatt is folytatta tevékenységét és már 1917 elején jogi bizottságot alakított a légi közlekedés ügyeinek tanulmányozására.

1 A bizottság elsősorban a légiforgalom szabályozása tárgyában az egyes nemzetek között létesítendő nemzetközi szerződés kidolgozását vette fel programjába, melynek tervezetét a bizottság elnöke, dr. Urbach Lajos készítette el. 1917. május hó 11-től június végéig nyolc ülésen tárgyalta a bizottság a nemzetközi szerződés tervezetét, amelyet indokolásával együtt német nyelven is közzétett és megküldött minden külföldi szervezetnek is.

2 Az elismerés, amely a bizottság munkáját kísérte, ösztönzésül szolgált arra, hogy még az év őszén megkezdje a hazai „Légi Rendészeti Szabályzat" tervezetének tárgyalását. Ez a munka a légi rendészet későbbi (1922) életbe lépett szabályainak alapját képezte. A légiforgalom ügyének legfőbb intézését a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe utalja. Mellé szakközegül végrehajtó hatáskörrel a Légi Főfelügyelőséget, tanácsadó és véleményező hatáskörrel pedig részben műszaki, részben jogi képzettségű tagokból álló Országos légi forgalmi tanács szervezését javasolja. A légi forgalom felügyeletének központosítását kívánja. A közérdek és a jogos magánérdek megóvása céljából a légi járművek gyártásának és forgalomba helyezésének állami felügyeletét írja elő. Kimondja, hogy a légi forgalomban csak olyan légi jármű vehet részt, amely a Légi Főfelügyelőségtől forgalomba helyezési engedélyt nyert, és amelynek vezetője a főfelügyelőségtől vezetői képesítést kapott. A közbiztonság követelményeinek megfelelően szabályozza a forgalmi engedélyek megadását, kötelezővé teszi a légi járművek lajstromozását, a kereskedelmi miniszter hatáskörébe kívánja utalni a repülőterek engedélyezését, de a rendőri hatóságoknak is megadná azt a jogot, hogy a közbiztonság követelményeit szem előtt tartva, a fel- és leszállásra használható helyeket kijelölhessenek. A szabályzat-tervezet 7 fejezetre oszlik és 69 §-ból áll.

3 1 Jelentés a Magyar Aero Szövetség 1917. évi működéséről = MAeSz évkönyve 1918. Bp., é. n. 70—80. p. 2 Magyar Aero Szövetség: Nemzetközi légi forgalmi megállapodás tervezete. Bp., é. n. 3 A légi felségjog és nemzetközi jog kérdései. MAeSz, Bp., 1918. 501