A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Koltai Mariann: A magyar vasútvillamosítás első korszaka: a Kandó-féle fázisváltós rendszer története 473

23. ábra. A MÁV V. 44 sorozatú fázis-periódusváltós mozdonya (1943) „... a bánhidai erőmű csak jelentéktelenül sérült meg, a bánhidai és nagy szentjánosi transzformátor alállomásának sérülése is helyreállítható, a horvátkimlei alállomást azonban a németek felrobbantották ... A villamos mozdonyok közül egy sem üzemképes, bár valamennyi az ország területén maradt ... "

14 Heroikus munka eredménye volt, hogy 1945. október 8-án — mintegy 10 hónapi szünet után — ismét megindult a villamos forgalom Budaörs—Felsógalla között, egy vágányon (24. ábra). Az újjáépítés első évei után ismét előtérbe került a vasútvonalak további villamosítása. E nagyarányú feladathoz 1949. október 1-én önálló szolgálati egységként megalakult a MÁV Villamos Felsővezeték Építésfőnökség. A mozdonypark fejlesztésére a Ganz Villamossági Gyár dr. Mándi Andor javaslata alapján tovább fejlesztette a Kandó-féle 50 periódusú rendszert és 1950 augusztusában már üzembe helyezték a VM 10 jellegű MÁV V 55 sorozatú fázis-periódusváltós mozdony első darabját (25. ábra). A mozdony, bár viszonylag komplikált felépítésű forgó átalakítós berendezésű volt, az akkori technikai fejlettség mellett megoldást jelentett — és lehetőséget a hálózat bővítésére. Jellemző műszaki adatok: Áramnem 16 kV, 50 Hz egyfázisú Tengelyelrendezés B'o—B'o Teljes hossz az ütközők között 14 600 mm 14 Gál György (Szerk.): A vasút újjáépítése. Szikra, Bp., é. n. 32 497