A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Koltai Mariann: A magyar vasútvillamosítás első korszaka: a Kandó-féle fázisváltós rendszer története 473

13. ábra. A MÁV Vonalvillamosítási Iroda 1930. évi összeállítása a vasútvillamosítási megrendelések felosztásáról A felsővezeték berendezést a MÁV Vonalvillamosítási iroda tervei alapján magáncégek építették: a Magyar Siemens Schuckert Művek, az AEG, a BBC, az Erőátviteli és Világítási Rt. és mások (13. ábra). A munkálatok 1931 tavaszán kezdődtek (14., 15. és 16. ábra). Ugyanebben az időszakban — 1931. februárban — 36 egységmozdony legyártására kötött szerződést a MÁV a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. által a Ganz-gyárral (17., 18. és 19. ábra), avval a kikötéssel, hogy elsőként két személy- és két tehervonati mozdony megépítését vállalva, azok leszállítása után megindulhat a próbaüzem a komáromi fővonalon. Az első mozdony — V 40—001 psz. — rekordidő alatt készült el és 1932. május 4-én helyezték feszültség alá Rákosrendezőn (20. ábra). A nevezetes eseményen jelen voltak a gyártók és a MÁV kiváló szakemberei: Imrédy Kálmán, Zámor Ferenc, Láner Kornél, Verebély László, Perczel Ákos, Manndorff Béla, Klein Ferenc, Lajthay Jenő, Thier Szabó Emánuel, Tóth László. 1932. június 16-tól megkezdődtek a V 40—001 psz. mozdony vonali próbái. Ebből az időszakból két magánlevél került elő, mindkettőt Lajthay Jenő írta a szabadságát töltő Verebély László részére, beszámolva a próbák „parádés" eredményeiről. Részlet az első levélből:

11 „... a menetrendi próbát 27-én tartottuk meg a 40.001 sz. mozdonnyal, 600 tonnás eleggyel. Háromszor tettük meg az utat Budaörs és Komárom között oda-vissza. 11 A hegyeshalmi villamosítás levelezései. K. M. archívuma Gy. 12—67. 16. sz. 489