A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 39 - Winkler László: A légiközlekedési gyűjtemény 75 éve 41

5. ábra. Az első magyar nagy teljesítményű vitorlázó repülőgép, a „Gyöngyös—33" —• Janka Zoltán tervei szerint Molnár Árpád repülőasztalos építette. Az első 10 órán felüli vitorlázó repülés és több más rekord fűződik a géphez László, Keszthelyi Ambrus és Szabó Károly felajánlásában Zsélyi Aladár 1909. évi első eredményes repülőgépének 1:1 léptékű másolatát készítették el a mátyásföldi honvédségi javítóműhely támogatásával. Ide tartozónak számíthatjuk — és nem kevésbé jelentősnek —, hogy az eredeti gépek felkutatása közben előkerült az egykori repülőgépgyárak által készített, 1:10 léptékű és a korabeli technológiát tükröző két régi modell: az egyik az Albertfalván az 1917-es Hadirepülőgép Kiállításra készített Brandenburg G I kétmotoros gép, a másik Oravecz Béla 1923-ban készített iskolagépe (6. ábra). A nagy értékű muzeális modellek közé számítjuk Kvasz András 1912-es típusú repülőgépének sajátkezűleg készített vázszerkezetét 1:10 léptékben, amely hűen tükrözi a korabeli konstrukciót (7. ábra). A harmadik célkitűzésnek megfelelően az egyetemes repülés fejlesztése terén elért magyar eredményeket reprezentálja egy egyedülállóan szép léghajómodell, 1:10 léptékben. Ez annak a gondos kutató munkának eredménye, amelynek során a keszthelyi születésű Schwarz Dávid szabadalma alapján 1897-ben Berlinben megépített eredeti léghajó adatait sikerült megismerni. A világ első könnyűfémből épített ezen léghajójának pontos rekonstrukcióját Rotter Lajos oki. gépészmérnök végezte el. Az egykori dokumentumokból készített rajzai és technológiai tervei alapján a modellt a Pestvidéki Gépgyár Esztergomi Gyáregysége építette meg. Az egykori szerkesztők és gépépítők személyes közreműködésével értékes új modelleket készítettünk Rotter Lajos „Daru" és „Dongó" típusú, 1923—25-ben előremutató formákat jelentő repülőgépeiről, Bánhidi Antal világhíres „Gerle 13" repülő48