A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Koltai Mariann: A magyar vasútvillamosítás első korszaka: a Kandó-féle fázisváltós rendszer története 473

Lajos kereskedelemügyi miniszter az Országos Középítési Tanáccsal egyetértésben elrendelte, hogy az „... államvasutak -villamosítása konkrét tervezések és kísérletezések által sürgősen előkészíttessék.." A takarékosabb lehetőségek mellett a Budapest-Nyugati pu.—Dunakeszi—Alag közötti kétvágányú fővonalrészt jelölte ki a MÁV a villamos mozdonypróbákra. A vonal ideiglenes munkavezetékkel való felszerelése és energiaszükségletének fedezése a MÁV Istvántelki főműhelyének erőművével viszonylag olcsó és egyszerű megoldásnak kínálkozott. Az üzemi felszerelések terveit a Vonalvillamosítási Iroda, élén Verebély László (3. ábra) műegyetemi professzorral dolgozta ki. A felsővezeték hálózat szerelési munkái (4. és 5. ábra) 1922. október 16-án kezdődtek el és 1923. október 31-én futotta be a 15 km-es utat a Kandó-féle első fázis váltós próbamozdony. 1923. szeptember 11-én feltűnő falragaszok jelentek meg a Nyugati pályaudvar— alagi próbaüzem állomásain. A Budapesti rendőrfőkapitány és a Főváros Tanácsa által kiadott rendeletek és hirdetmények a rendkívül veszélyes villamos üzemre hívták fel a figyelmet (6. ábra). Ezekből az értékes dokumentumokból egy hirdetés és egy rendelet fennmaradt. De fennmaradt a villamos próbaüzem vezetékhálózatára és egyéb berendezési tárgyaira vonatkozó kezelési utasításokat és biztonsági szabályokat tartalmazó MÁV 80. sz. utasítás is, amely részletesen tartalmazza a próbaüzem berendezéseinek leírását, működtetésüket és mindazokat a munkavédelmi előírásokat, amelyek a legkörültekintőbben be kellett tartani. Az utasítás VII. fejezete külön kitér a pályafenntartási munkálatok óvó rendszabályaira, különös tekintettel a sínhálózat és a villamos vezetékhálózat közötti veszélyhelyzetekre. 5. ábra. Budapest-Nyugati pu. felsővezeték alatt (1923) 480