A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 39 - Winkler László: A légiközlekedési gyűjtemény 75 éve 41

A biztonságból eló'zó'leg elszállított Zsélyi- és Horváth-féle ősrepülőgépek 90%ban elpusztultak, a kitelepítési hely leégése miatt. A bomba becsapódásának körzetében függött Fokker D VII, L—2 „Róma" és Fiat BR—3 repülőgépek 50—80%-ban megsérültek; a beázás és téli időjárás azután tovább rongálta őket. A légnyomástól és szilánkoktól 20—25%-ban megsérült a Lloyd 40.01, a Lóczyféle Brandenburg B—

I és a Junkers F 13 repülőgép. A Turul léggömb kosara, a WM 10 gép csőváza, valamint a Hungária gép szerkezeti elemei szétestek, illetőleg nem javítható módon deformálódtak.

13 A légiközlekedési gyűjtemény teljes modell- és makettállománya megsemmisült vagy eltűnt, a „Parseval" léghajó 1:20 léptékű modelljét kivéve, amely súlyosan megrongálódva ugyan, de megmaradt. Mivel azonban papírmasé anyaga miatt nem volt javítható, ezt is selejtezni kellett. Csak a légcsavar- és repülőgépmotor gyűjtemény vészelte át jóformán sérülés nélkül a második világháborút. A felszabadulás után a Múzeum romjain megindult élet sokirányú, rendkívüli előrelátást és odaadást követelő munka volt. Az anyagok biztonságba helyezése után dönteni kellett hogy 1) a légiközlekedési gyűjtemény mely darabjai restauráihatók és ennek mik a feltételei, kikre és milyen szervekre lehet számítani a gyűjteményi anyag helyreállítása terén; 2) az elpusztult eredeti tárgyak helyett milyen hasonló korú és értékű légiközlekedési eszközök lelhetők még fel a Múzeum gyűjteménye számára; 3) a tudományos kutatómunka keretében feltárandó, a magyar aviatikának azon eredményei, amelyek az egyetemes repülés területén is jelentősek — és amelyeket a múlt rendszer múzeumpolitikája elhanyagolt — miként szerepeljenek a Múzeum anyagában. A felsorolt feladatokat a történelmi-társadalmi átalakulás igényei szerint, az új múzeumpolitikai és közművelési irányelveknek megfelelően kellett már kezdettől megvalósítani. A kitűzött feladatok megoldása az elmúlt évtizedben — a muzeológiai munka gyűjtő, nyilvántartó és a kiállításrendezéssel járó napi gondjai mellett — jelentősen előrehaladt. Az első feladat keretében megmenthetőnek ítélt három eredeti repülőgépünk javítása még a Múzeum újbóli megnyitása előtt megkezdődött. így 1959-ben a Nemzeti Múzeumban rendezett Tanácsköztársasági Kiállításra a Ferihegyi repülőtér szakemberei kijavították a Magyar Lloyd 40.01 repülőgépet, amely 1914 májusában épült Aszódon és ma már mint a világ egyik legrégebbi repülőgépipari produktumát tartják számon. 1959 második felében a Pestvidéki Gépgyárban megkezdődött az ugyancsak nagy nemzetközi értéket jelentő Junkers F 13 forgalmi repülőgép-őspéldány restaurálása, amely ebben a fémépítési rendszerben az első széria megőrzött példányának számít. A Brandenburg típusú első világháborús repülőgépek formáját és szerkezetét megőrző és 1926 táján Lóczy Sándor irányításával Székesfehérvár-Sóstón épített KisBrandenburg faépítésű iskolagépet 1959. április 8.—július 27. között sikerült kijavítani, majd a tárolás és raktárváltozás okozta sérülések után 1970-ben a MALÉV műhelyében restaurálni (4. ábra).

14 13 A Magyar Közlekedési Múzeum aviatikai gyűjteményének állaga az ostrom után 1946. évben. A Múzeum adattárában levő táblázat. 14 A K. M. 50.69.14.1 leltári sz. repülőgép adatkartonja szerint. 46