A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 39 - Winkler László: A légiközlekedési gyűjtemény 75 éve 41

/. ábra. Zsélyi Aladár és Horváth Ernő egykori helyreállított repülőgépei a Múzeum hosszcsarnokában, a második világháború előtt így az Amerikában nagy sikereket elért Pfitzner Sándor repülőgépének modellje már 1:15 léptékben került a kiállításba.

5 1912-ben merült fel annak a gondolata, hogy a legsikeresebb magyar kísérleti repülőgépeket eredeti nagyságban, vagy — ha lehet — még eredeti kivitelükben őrizzék meg a Múzeumban az utókornak. A Múzeum egykori iratanyagában fennmaradtak ennek a kezdeményezésnek a nyomai. Ezekből kiderül, hogy elsőként Prodam Guidó jelentette be hajlandóságát, hogy a Budapestet és a Quarneroi-tengeröblöt átrepült Horváth III típusú repülőgépét eladná a Múzeumnak. A vezetőség, de Zsélyi is igen magasnak tartották a felajánlási árat, annál is inkább, mivel Prodam gépe az emlékezetes tengerbezuhanás után már jelentősebb módosításokkal került újjáépítésre. Zsélyi ekkor megbízta Kvasz Andrást, hogy az 1910-es gép nála levő maradványaiból állítsa helyre az első sikeres Zré/yz-monoplánt, és ezt a gépet igen alacsony, jóformán eszmei áron felajánlotta a Múzeumnak. Valószínűleg ennek nyomán változtathatott Prodam is álláspontján, aminek eredményeként 1914-ben már mindkét gép felfüggesztésre került a Múzeum hosszcsarnokának mennyezetére

6 (1. ábra). Az első világháború alatt a Cs. és Kir. Légjáró Csapatok ajándékaként több repülő5 Magyar Kir. Közlekedési Múzeum. Tárgymutató. Stephaneum nyomda rt. Bp., 1935. 6 A Múzeum 94/1912. sz. iratából kiderül, hogy Prodam Guido a Horváth III. gépet 24 000 koronáért ajánlotta megvételre. Zsélyi a helyreállított gépét eredeti francia Darraque motorral 6000 koronáért adta át (132/1912. sz. ügyirat). Végül a Horváth gép 8000 koronáért került megvételre, melyből 4000 koronát Horváth Ernőnek, 4000 koronát pedig Prodam Guidónak fizettek ki. 42 V