A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

György István: Mi az igazság a földalattival? = Belpolitikai Szemle, 1958. évi 5. sz. 34—38. p. A metróépítkezés átmeneti szüneteltetésének okairól és a további tervekről számol be a cikk. Szabó Dezső: Budapest közlekedésének története. (Kézirat) Bp., 1959. Felsőoktatási Jegyzetellátó k. 62 p. 12 t. (Közlekedési szakmai munkásakadémia.) A kéziratként kiadott jegyzet a közlekedési szakmai munkásakadémia részére foglalja össze Budapest közlekedésének történetét. Benne a 6. részben emlékezik meg a földalatti vasút építésének történetéről. A kiadványt képek egészítik ki. RózsaLászló: Földalatti vasút. Bp., 1962. Jegyzetellátó k. 64 p.(Mérnöktovábbképző Intézet előadásai.) A kiadvány a földalatti vasutak típusait, építésük módszereit, üzemük előnyeit foglalja össze röviden. Radnai Loránd: Süllyesztett szekrények. = Elet és Tudomány, 1963. évi 35. sz. 1099. p. A budapesti metró Astoria állomásának előregyártott és lesüllyesztett műtárgyait ismerteti a közlemény. A munkafolyamatok ismertetését fényképek illusztrálják. Nagyrévi György: A százéves metró. = Élet és Tudomány, 1963. évi 39. sz. 1228. p. A cikk megemlékezik a londoni metró megnyitásáról, a pesti földalattiról és a Győri Vagongyárban készített, mintegy száz darab vasúti kocsiról, amelyet a londoni metró részére szállítottak 1901 és 1915 között. A cikket fényképek illusztrálják. Baránszky-Jób Imre: Százéves a világ első földalatti gyorsvasútja. = Közlekedéstudományi Szemle, 1963. évi 9. sz. 426. p. A szerző röviden megemlékezik a londoni metró keletkezéséről és első vonalainak építéséről, majd a mai állapotát ismerteti adatokkal. Mellékeli az 1961. évi vonalhálózat vázlatos képét és megemlékezik a vasút Győrből rendelt járműveiről is. Enyedy László: Épül a budapesti metró. = Élet és Tudomány, 1964. évi 7. sz. 304—309. p. Az alagútépítés problémáiról, a talajviszonyokról, a fúrópajzsos építésmódról és a fagyasztásos talajszilárdításról számol be a közlemény. Rajzok, fényképek és az első vonal térképe illusztrálják. Enyedy László: Épül a pesti metró. II. Kéreg- vagy mélyvasút? = Élet és Tudomány, 1964. évi 8. sz. 347. p. A szerző tisztázza a gyorsvasút fogalmát, bemutatja típusait, vázolja a budapesti forgalmi problémákat, felsorolja a kéregvasút és a mély vasút jellemzőit és összehasonlítja költségeiket. A cikket fényképek egészítik ki. Újvári Károly: A kéregvasút és jelentősége a holnap városi közlekedésében. == Közlekedéstudományi Szemle, 1964. évi 11. sz. 510—514. p. A közúti gépjárműforgalom növekedése a tömegközlekedés eszközeit az utcaszint alá vagy fölé, elkülönített pályára kényszeríti. Különféle rendszerű magas és mélyvasutak külföldön alkalmazott rendszereit mutatja be a cikk és képek, táblázatok segítségével illusztrálja mondanivalóját. Rövid irodalomjegyzéket is mellékel. Halász Gyula—Hevesi Endre: Népvándorlás a föld alatt. Metrókról a moszkvai metró 30. születésnapján. = Élet és Tudomány, 1965. évi 19. sz. 886—890. p. Adatok és képek a moszkvai és más külföldi nagyvárosok metróközlekedéséről és fejlesztési terveiről. Enyedy László: Mi lesz a Nemzeti helyén? = Élet és Tudomány, 1965. évi 41. sz. 1934. p. A Blaha Lujza téri aluljáró és metró lépcsőház terveinek ismertetése, alaprajzi és keresztmetszeti képének vázlatos bemutatása. 383