A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

Babarczy István: A budapesti gyorsvasút. — Magyar Épító'művészet, 1942. évi 5. sz. 102—105. p. A meglevő' földalatti vasút bekapcsolásával a kis- és nagykörúton építendő' vonalakról, és a budai oldal bekapcsolásáról ír a Déli pályaudvarig futó vonallal. A cikket vázlatrajz is illusztrálja. Négy vonala lesz a budapesti gyorsvasútnak. — Az Újság, 1942. június 9-i sz. A cikk a BSZKRT-tervben leírt négy gyorsvasúti vonal rövid ismertetése. Miliők Sándor: A budapesti gyorsvasúti hálózat kérdéséhez. = Népszava, 1942. június 28-i sz. 3. p. A szerző, szakemberek véleményére hivatkozva, bírálja a BSZKRT által benyújtott terv részleteit és a vonalak kiépítésének tervbe vett sorrendjét. Hasonlóan vitatja az állomások kiépítésének és az építés tervbe vett módszereinek helyességét az alábbi cikkében: Miliők Sándor: Építési problémák a budapesti gyorsvasainál. = Népszava, 1942. július 12-i sz. 3. p. Jóváhagyta a kormány a budapesti gyorsvasút előmunkálati tervét. = Népszava, 1942. szeptember 12-i sz. 4. p. Rövid hír a terv jóváhagyásáról. Szendy Károly: A budapesti gyorsvasúti hálózat kialakítása. Bp. 1942. Székesfővárosi Házinyomda, 72 p. 17 mell. (Kny: Fővárosi Közlöny. 1942. jún. 2. sz.) A BSZKRT által benyújtott terv részletes ismertetése és fejlesztésének lehetőségei térképvázlatokkal és rajzmellékletekkel. Magyar Győző: A tehermentesítés elvének alkalmazása a budapesti gyorsvasúton. Bp., 1943. Stádium ny. 24 p. (Kny: Értekezések és beszámolók a műszaki és gazdaságtudományok köréből. 1943. évf. 3. füz.) A tanulmány összegezi a korábbi terveket és bemutatja az 50.001/1942.-V. sz. előterjesztés szerinti hivatalos terv térképét. A szerző álláspontja szerint a gyorsvasútnak egyik legfontosabb feladata a meglevő közlekedési hálózat tehermentesítése, s ebből a szempontból vizsgálja a földalatti vonalának meghosszabbítási tervét, valamint a hálózat bővítésére vonatkozó egyéb elképzeléseket. G. S.: Milyen legyen a budapesti gyorsvasút? — Új Magyarság, 1943. júl. 15-i sz. A terv ismertetése és az építés néhány szempontja. Gyorsvasúti tervek bírálata a költségvetési vitában. = Népszava, 1943. október 17-i sz. 2. p. A főváros pénzügyi bizottsága Homonnay Tivadar főpolgármester elnökletével vitatta a költségvetést. A vitában Miliők Sándor a készülő földalatti gyorsvasút terveit bírálta. A jóváhagyott terveket szerinte revízió alá kellene venni, mert nem mindenben felelnek meg céljuknak. Nem helyesen állapították meg a vonalak kiépítésének sorrendjét. Az első vonalakat a Rákóczi úton és a Nagykörúton kellene megépíteni, mert itt a legnagyobb jelenleg a forgalom, és nem a Kiskörúton. A második helyen tervezett Városliget—Andrássy út—Ferencz József rakpart vonal sem olyan fontos, mert ott kicsi az utasszám. Részletesen szól a peronok középre helyezése ellen, mert ez a sebesen haladó járművek rángatásával járna és fölösleges emeletépítéseket tenne szükségessé, ami költséges és a közönségnek is fárasztó. Javasolja, hogy a vonalakat mellékútvonalak alatt építsék meg, és csak az állomások bejáratai nyíljanak a főútvonalakra, így nem kell az építés alatt a forgalmat elterelni a főutakról. A gyorsvasútra tervezett kocsik szerinte túl kisméretűek, vannak erre már jó külföldi példák. A tervezett sebesség és az áramellátási rendszer sem elég korszerűek. Mindezekre ő előre figyelmeztet, nehogy utólag derüljön ki, hogy a terv költséges is, rossz is. Parádi István: Amiről a fúrók beszélnek. — Nemzeti Újság, 1943. márc. 21-i sz. 372