A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

Nóvák Tivadar: A berlini földalatti vasút óvintézkedései. — Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1904. évf. 267. p. Az újabban alkalmazott tűzvédelmi berendezések ismertetése a földalatti vasúton. Hegyeshalmy Lajos: A new-yorki földalatti vasút. = Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye. 1904. évf. 474—475. p. Az 1904. október 27-én megnyílt új vonal bemutatása. 38 km útvonal leírása, az építés története, költségei, további tervek. Az építkezés a budapesti földalatti vasút mintájára történt. Balog Emil: A legújabb londoni csőalagútvasút. = Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1905. évf. 58. p. A legújabb vonal 6 km-es mélyvasút. Az alagút, áramellátás, vasúti kocsik, felépítmény és költségek ismertetése. Kain Albert: A párisi Metropolitain. Bp., 1906. Pátria ny. 155 p. 13 t. (Kny: Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1905.) Az első rész a párizsi metró korábbi terveit és a végleges terv kidolgozásának körülményeit ismerteti részletesen. A második rész a tervezett földalatti vasút általános ismertetése, a harmadik pedig részletes jellemzése vonalanként, ábrákkal. A negyedik rész a föld alatt épült pályarészletek bemutatása, a vonal- és az állomási alagutak fényképeivel. Az ötödik rész a viadukt vonalrész leírása. A hatodik részben megismerjük a földalatti és a viadukt vonalak építésének menetét. A hetedik rész a felépítmény, üzem- és forgalmi berendezések képekkel illusztrált ismertetése, míg az utolsó rész a forgalom és jövedelmezőség kérdéseivel foglalkozik. A kötetet számos fénykép és rajzos illusztráció, valamint térképvázlatok teszik szemléletessé. Balog Emil: A párisi Metropolitain most megnyílt 3. számú vonala. — Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1907. évf. 43. p. Az új vonalrész 7 km, 15 állomással. A pálya és az alagút méretei, a kocsik adatai, a jelzőberendezések ismertetése. A párisi földalatti vasút erőgépei. = Technológiai Lapok, 1905. évf. 450. p. Egy baleset kapcsán tervbe vették az elektromos üzem felcserélését másféle hajtóerőre. Megvizsgálták a sűrített levegővel való hajtás bevezetésének problémáit és költségkihatását, s végül továbbra is az elektromos üzem mellett maradtak. A tűzveszélyt a kocsik motorikus berendezéseinek módosításával igyekeztek kiküszöbölni. A földalattit kiépítik. = Az Est, 1910. évf. nov. 12-i sz. Az ismertetett terv: a Rákóczi út alatt végigvezetve, körfogalomra állítják át, egy szárnyvonal épülne a Nemzeti színháztól a Nyugati pályaudvarig. Szabályrendelet a Ferencz József földalatti villamos közúti vasút és az ezután létesítendő földalatti közúti vasutak közlekedése tárgyában. = Fővárosi Közlöny, 1910. dec. 2-i sz. 2112—2120. p. A szabályrendelet hét fejezetre tagolódik. Az első fejezet megállapítja, hogy a vasút közlekedése tárgyában kiadott fenti rendelkezés az engedélyokirat határozmányait a vasút építésére és üzletére vonatkozólag nem érinti. A második a pályatest és a hozzátartozó építmények rendbentartását, a rendkívüli eseményeknél követendő eljárást, a szükségvilágítás és a tűzoltás eszközeinek használatát szabályozza. A harmadik fejezet a forgalmi eszközök üzemképességét, forgalombiztonsági előírásait, tisztántartását, ellenőrzési feladatait szabályozza. A negyedik a forgalmi személyzet feladataival, az ötödik a közlekedési rend feltételeivel és eszközeivel foglalkozik. A hatodik fejezetben szabályozzák az utasok magatartásával kapcsolatos kérdéseket, míg a hetedikben a büntető határozatok és a kártérítés módjai vannak összefoglalva. 366