A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

Elektromos vasút a föld alatt. = Építőipar, 1894. évf. 34. p. Szerdahelyi Ágost: A budapesti földalatti vasút. = Építőipar, 1894. évf. 226—331. p. Az Andrássy-úti földalatti villamos vasút. = Magyar Pénzügy, 1894. évf. 33. sz. 5. p. Ez utóbbi cikk közli, hogy augusztus 11-én megalakult a Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vasút Rt. A földalatti villamos vasút tárgyában Budapest székesfővárossal kötött szerződés. Bp., 1894. Eckstein ny. 16 p. 1894. július 6-án kötötték a szerződést, amelynek főbb rendelkezései: a létesítendő vasút csak nyilvános személyforgalomra rendezhető be, a vasút építéséhez és üzleti berendezéseihez szükséges tőke 3 600 00 Ft, a vállalkozók külön részvénytársaságot alapíthatnak. A területhasználati engedély a forgalomba helyezés napjától számított 90 év múlva jár le, a vasút 1940-től váltható meg, az üzem a jóváhagyott terveknek megfelelően rendezendő be. Megállapítják a maximális viteldíjat. A 21. üzemévtől a vasút bruttó jövedelméből a fővárost részesedés illeti. Az Andrássy-úti földalatti villamos vasút ügyében a kereskedelemügyi miniszter leirata a főváros közönségéhez. = Fővárosi Közlöny, 1894. aug. 10-i sz. 1. p. A földalatti vasút építésére vonatkozólag benyújtott javaslatokat elfogadhatónak tartja az engedélyezéshez. Az engedélyezési biztosítékot a tőke 5%-ában, 180 000 Ftban állapítja meg. Az engedélyokirat azonban csak a területhasználati szerződés megkötése után adható ki. Függőben van még az adókedvezmény ügyének elbírálása, de az eljárás folyik. Az építés ellenőrzésére javasolt vegyes bizottság szervezésével egyetért. Közli a cikk a tanács válasz-feliratát és az újabb miniszteri leiratot is. Mindkettő a fentiek értelmében intézkedik. A vegyes bizottság elnökének Vörös László miniszteri tanácsost választják meg. Közlik a bizottság teljes névsorát is. Összeállítása a budapesti földalatti villamos közúti vasút részvénytársaságra átruházandó terület-használati szerződésre vezetendő záradékba felveendő határozmányoknak. = Fővárosi Közlöny, 1894. évf. 77. sz. 5. p. Ebből a fontosabb határozmányok: 1) Alapszabály módosítás csak a főváros jóváhagyásával lehetséges. 2) A részvénytársaság csak a szerződés tárgyát képező vasútüzlettel foglalkozhat. 3) A beruházott tőke felhasználásáról a költségvetést a fővárosnak be kell nyújtani. 4) Az áramfejlesztő telepet is a beruházási tőkéből kell felépíteni. Közlik még a részvénytársaság alapszabályának benyújtott és módosított szövegváltozatát. Nagy Ignác: Földalatti vasút Parisban. = Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1894. évf. 239—240. p. Utal a budapesti építkezésre és más fővárosok földalatti vasútjaira, majd részletesen ismerteti a párizsi földalatti alagútépítését, méretes rajzokkal illusztrálva. (Schuster József): Földalatti vasút Parisban. = Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1895. évf. 229. p. Eddig elkészült 1,6 km hosszú alagútszakasz és három állomás. A vasút gőzüzemű. Ismerteti az alagút adatait, az építés költségeit stb. (Schuster József): Földalatti vasút New-Yorkban. = Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítője, 1895. évf. 33—35. p. A hálózat tervei két- és négyvágányú vonalakkal, az alagutak terveinek keresztmetszeti rajzai, a költségek tervezése, összehasonlítás más földalatti vasutakkal. (Wörner Adolf): A budapesti földalatti villamos vasút. — Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1895. évf. 20—27. p. A terv jóváhagyásának története, a vonalvezetés helyszínrajza, a megállók, a pálya 359