A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Medveczki Ágnes: A Budai Közúti Vaspálya Társaság 313

5. táblázat A zugligeti vonal jellemző adatai 1868—1878 Forgalom időtartama Vonatok száma db Utasszám fő Személyszállítási bevétel forint 1868. VI. 30.—

XI. 25. 13 333 157 769 25 548 1869. III. 28.—

XII. 31. 23 340 342 885 62 621 1870. I. 1.—

XII. 31. 30 474 285 221 67 872 1871. I. 4.—11; II. 12—

XII. 31. 27 051 339 554 89 443 1872. I. 1.—

XII. 31. 24 284 298 600 45 244 1873. III. 16.—

XII. 8. 18 556 158 567 56 412 1874. III. 29.—

XII. 12. 25 559 263 228 60 483 1875. IV. 11.—

XI. 29. 22 873 233 216 53 158 1876. IV. 1.—

XI. 2. 24 786 290 451 44 978 1877. IV. 1.—

XI. 2. 17 929 231 634 39 039 1878. IV. 1.—

XI. 3. 17 058 249 281 40 360 kedvezőbb volt. Eszerint a városi területek használatáért az engedélyidő alatt változatlanul évi egy aranyat kellett fizetniök a budai területen levő vonalakért. A volt óbudai területen, amíg a társaság összes vonalai után a tiszta jövedelem a ténylegesen befizetett részvénytőke évi 6%-át el nem éri, évenként ugyancsak egy húszfrankos aranyat kellett fizetniök. Amikor a jövedelem a 6%-ot eléri, visszaáll a pálya folyó öle után — az ívek és kitérők kivételével — fizetendő 1,— frt, azaz 606,— frt fizetésének kötelezettsége. Kimondta a szerződés a továbbiakban, hogy a társaság engedély nélkül a forgalmat ideiglenesen sem szüneteltetheti; engedélyezték viszont a zugligeti vonal forgalmának leállítását a téli időszakban. Újból szabályozták az engedélyidő lejártakor, vagy a társaság csődbe jutása esetén a pályatulajdon átadásának módját a főváros részére. Új pontként szerepelt a szerződésben, hogy a járműveket mindenkor jókarban és tisztán kell tartani, s hogy a fővárosi hatóságnak joga van „... a rosszkarban levő kocsiknak, egyéb felszereléseknek használatát szigorú bírság mellett eltiltani". Időközben folytak a tárgyalások a Margit-hídon építendő lóvasúttal kapcsolatban. A hídon mindkét lóvasúti társaság — a PKVT és a BKVT — tervezett pályát építeni, s ez által a pesti és budai lóvasúti vonalakat összekapcsolni. Sem a pesti, sem a budai társaság nem vállalta azonban azokat a súlyos terheket, amelyekhez a Margit-hídon fektetendő lóvasút engedélyezését kötötték a hatóságok.

45 45 A három feltétel a következő volt: 270 ezer frt befizetése a híd megszélesítéséért, hídvám fizetése a szállítandó személyek és áruk után, a másik társasággal megegyezés a forgalom folyamatosságának érdekében úgy, hogy a hídfőkön és feljárókon megállni és átszállást bevezetni nem szabad. 341