A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Medveczki Ágnes: A Budai Közúti Vaspálya Társaság 313

írt alá. A túljegyzés esetére fenntartott társasági jog alapján a BKVT élt az aláírás leszállítási jogával. A kezességi összegeket természetesen visszafizették, a kiadott ideiglenes részvényjegyek után viszont kérték az érték 20%-ának azonnali befizetését.)

11 A társaság alapszabálya arra az esetre is intézkedett, ha a 400,000 forintos alaptőke a vasutak építésére és tökéletes üzembe helyezésére nem volna elegendő. Ebben az esetben: „... a többszükséglet a kibocsátott részvénytőke fele összegéig elsőbbségi kötvények kibocsátása által fedeztethetik. — Úgy szinte a társasági közgyűlés a részvénytőkét új részvények kibocsátása által is szaporíthatja, ha az üzlet czélszerü bővítése kívánatosnak mutatkoznék, mihez azonban az államkormány helybenhagyása lesz kinyerendő ..." A

III. fejezet a társaság igazgatásáról rendelkezett. „Az üzlet kezelése a választmány és a vezénylő igazgató által eszközöltetik, mely utóbbinak hatáskörét a választmány állapítja meg. Az első három évben a vállalat alapítói képezik a választmányt ..." melytől függ ,,... a vállalat alapítása s életbe léptetése körül tett kiadásokra vonatkozó számlát jóváhagyni". Az első három év után a tizenkét tagú választmányt a közgyűlés választja úgy, hogy a választmány ,,... egy harmada minden következő évben kilép, s új választás útján pótoltatik a melynél a kilépő tagok ismét megválaszthatok"'. A választmány az elnököt és annak helyettesét saját kebeléből, szótöbbséggel választotta. A választmány havonta ülésezett, érvényes határozat meghozatalához legalább öt tagnak jelen kellett lennie. A választmány jogkörét az alapszabály a következőkben jelölte meg: „... végrehajtja a közgyűlés határozatait, intézkedik minden ügyekben, melyek nem tartván fenn világosan a közgyűlésnek és a felügyeletet gyakorolja a társaság ügykezelése felett, s az ügyszabályban meghatározandó rend szerint magát folytonosan két tagja által képviselteti. Ezek az egész ügyvitelt ellenőrzik s a választmányhoz teszik jelentéseiket ... Az ügykezeléshez szükségelt közegeket a választmány nevezi ki. ... A társaság hivatalnokai választmányi tagok nem lehetnek." Az alapszabály értelmében a választmány tagjai fizetést nem kaptak, ehelyett a tiszta jövedelem 10%-ával voltak jutalmazhatók. Az alapszabály IV. fejezete a közgyűléssel foglalkozott, amelynek minden év március havában kellett rendes évi ülését megtartania. Minden részvényesnek joga volt azon résztvenni, minden 1-—5-ig terjedő részvénytömeg után egy szavazat járt, de tíznél több szavazatot senki „sem egyesíthet magában" — mondta ki az alapszabály 35. §-a. A közgyűlés határozata alá a következők tartoztak: ,,a) a társaság ügykezelése feletti évi jelentés, b) a számadást átvizsgálok választása a jövő évre c) a befejezett számadások felett adandó felmentő okmányok, d) a vasúthálózat kiterjesztése, e) az alapszabályok változtatása, mely azonban csak 40 részvényes jelenléte mellett eszközöltethetik kik legalább 400 részvényt képviselnek. — Ha e számjelen nem volna 14. napra egy második közgylűés lesz egybehívandó mely tekintet nélkül a jelenlevők vagy általuk képviselt részvények számára, de mindkét esetben a kormány helybenhagyása mellett határoz, f) a törzsvagyon szaporítása iránti határozatok elsőbbségi kötvények vagy új részvények kibocsátása által, g) a részvények és esetleg az elsőbbségi kötvények törlesztési részletének megállapítása, ii Uo. Hirdetések 1867—78. 319