A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Medveczki Ágnes: A Budai Közúti Vaspálya Társaság 313

/. ábra. A budai ló vasút nyitott kocsija a Császár fürdői végállomáson gőzkomp építésére és üzletére" vonatkozó, 1867. február 28-án kelt engedély okiratban engedélyezett vállalkozása, amely terv a budai oldalon építendő lóvasúti vonalat is tartalmazott.

3 Ugyanebben az évben, 1867. június 28-án adták ki azt az engedélyokmányt, amely a később ténylegesen megépülő budai lóvasutak létesítésére vonatkozott: „A magy. kir. közmunka és közlekedési miniszter gróf Festetich Bélának, Balássy Antalnak, Herzberg A. és Tottis J. vállalkozóknak a budai lánczhídfőtől Ó-budára és a katonai élelmezési raktárnál kizárólag a Zugligetbe vezettetni tervezett lóvonatú-vasút építésére és üzletére, e vonalak 1867-ik év április hava 18-án eszközölt bejárása alapján a kizárólagos engedélyt ..." adta meg, tizenkét pontban részletezett feltételek mellett.

4 Az engedély 40 évre szólt, ennek lejárta után a vasutat és a városi telkeken emelt építményeket, valamint a felszereléseket — a lovak kivételével — az engedélyesek üzemképes állapotban, kártérítés nélkül tartoztak Buda városának átadni. A vonalakat az engedélytől számított két év alatt meg kellett nyitni; a viteldíjak, a menetrend és a részlettervek tekintetében figyelembe kellett venni Buda városa és a minisztérium utasításait. Az engedély Buda területén újabb lóvasutak építésére elsőbbséget adott a társaknak, de a korábbi engedélyesek jogait is érvényben tartották, nevezetesen Moygróber Ágoston és Széchenyi Ödön vasútépítési engedélyét, utóbbival kapcsolatban az engedélyokiratban az „... engedélyesek kölcsönös egyezkedésre utasít3 Budapest Főváros Levéltára (BFLT) Budai Közúti Vaspálya Társaság iratai, XI. 1510/a sz. Ügyvezetőség. 4 Közli: Források Budapest Múltjából I. Bp. Főváros Levéltára Forráskiadványai I. Bp., 1971. 261—262. p. 314