A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Barkóczi Jolán: Az abszolutizmuskori magyar vasútügy a „Gazdasági Lapok” tükrében 279

sülét, de szívesen fogja megragadni a legelső alkalmat, midőn e pálya, mint első rendű országos vonal mellett az illető kormányhatóságoknál erkölcsi pártfogását érvényesítheti."™ Nem a mezőgazdaság igényeinek kiszolgálására jött létre a mohács—pécsi vasút. „A Mohácstól Pécs felé vezetendő vasút ügyében nemrég ülést tartottak, s mint hallatszik, a dunagőzhajózási társaság közbeveti magát és építeni fog. Miután a társaság meggyőződött az itteni kőszénbányák fontos voltáról, elhatározta egy lovas vaspálya építéséhez segédkezet nyújtani."

80 „A pécs—mohácsi pálya építkezésére a magas minisztériumtól az engedély már leérkezett, s m. hó (1853. február) 20-kán a pálya részvényesei közgyűlést tartanak Pécsett. A minisztérium azonban csak mozdony pályát enged meg, mi által a szándékolt lóvonatú vaspálya terve megsemmisül ... most a pálya gyors építéséhez már csak a pénz hiányzik. A Duna-gőzhajó társaság kétségkívül képes lesz a kívánt összeget kiteremteni, miután érdekében áll kőszenének Mohácsrai szállítására nézve alkalmas közlekedést nyitni, mert a mostani út, mely Pécsről Mohácsra visz, borzasztó"

81 A mohács—pécsi vasúttársaság új vasútvonal építését tervezte: „Az egykori pécs— mohácsi vasúttársaság (1854) febr. 5-én tartott gyűléséből engedélyért folyamodott pécs — kanizsai vasúttársasággá alakulni, melynek célja lenne a mohács— pécsi vasutat Nagy-Kanizsáig kiterjeszteni. Utóbbi város tudomás szerint a Fiumébe vezető országúton fekszik, s nem csekély jelentőségű kereskedelmi hely, fontosságát azonban a vasút tetemesen emelendi, melly, ha egyfelől Balatonig, másfelől Fiúméig fogna egykor vitetni, akkor három főbb pontot foglaland vasúthálózattal össze, mely hazánk egyik legáldottabb részének termelési kincseit mindenfelé szétviendi."

82 1862ben „mint bizonyos tényt" említi a Gazdasági Lapok, „hogy a pécs—kanizsa—kottori vaspálya előmunkálati költségeinek fedezésére szükséges eszközök birtoklása végetti nyilatkozmányok gyűjtésére aláírási ívek már szétosztattak. A szükségelt összeg 24,000 frtra volt előszámítva. Az aláíróknak joga van minden aláírt 5 frt után egy 200 frtos részvényt vehetni. Az aláírók kötelezik magukat az előmunkálatok felsőbb helyről történt engedélye után tüstént, mi f. é. június elejére várható, az aláírt összegeket az akkor megnevezendő pénzbirtoknak befizetni."

83 Győrt, Nyugat-Magyarország fontos kereskedelmi központját 1855 karácsonyán érte el a vasút. A már 1836-ban megalakított Bécs—Győri Vasút utódja, a Bécs— Gloggnitzi Vasút 1846-ban átadta a forgalomnak a becs—brucki szakaszt, amelyet 1850 júliusától az állam a délkeleti államvasút szervezetében, de a vasúttársaság költségére üzemeltetett. Továbbépítése mindaddig halasztódott, amíg hosszas tárgyalások után 1853 júliusában a gloggnitzi vonalat az állam megvásárolta, és az ismét Wien—Raaber cégnevű vasúttársaság a becs—brucki vonalat újból saját kezelésébe vette. A bizonytalanság e közel három éves időszakából az alábbi hírek olvashatók a Gazdasági Lapokban. 1851. február: „A br uck — győri vaspálya ügyében járt kü'döttség Bécsben a kereskedelmi miniszter úrtól azon megnyugtató biztatást kapta, hogy mihelyt az 1851. évi tervezett vasúti munkák bevégeztetnek, s a becs—gloggniczi pálya átvétele 79 Ua. 1865. 17. évf. 32. sz. aug. 9. 380. p. 80 Ua. 1852. 4. évf. 22. sz. máj. 30. 529—530. has. 81 Ua. 1853. 5. évf. 10. sz. mára 6. 121. p. 1853. július 20-án létre is jött a szerződés az állam és a DGT között: a pályát az állam a társaság költségére építi ki. 82 Gazdasági Lapok 1854. 6. évf. 9. sz. márc. 2. 115. p. A pécs—kanizsai vonalat az 1854. és 1864. évi birodalmi vasúthálózati terv is tartalmazta. A mohács—pécs—kanizsai vonalat az OMGE 1862-es Emlékirata is azok közé a vasútvonalak közés sorolja, amelyeknek magánerőből történő létesítése országos érdekeket is szolgál. 83 Gazdasági Lapok 1862. 14. évf. 13. sz. márc. 30. 217. p. 296