A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Barkóczi Jolán: Az abszolutizmuskori magyar vasútügy a „Gazdasági Lapok” tükrében 279

GAZDASÁGI LAPOK KIADJA KOmZMICS LÁSZLÖ S VK/ÍW m: MKI.I.KTT SZKKKKSZTI MOHÓCZ ISTVÁN. !6«5. PEST 1866. Xfoaial'.lt | • > • I Riiidof által | Krkóv;. U.lf... 17 f« IC . -y »f »«>,tai«) HaMr e. aMimaur urki. 0. la. i. áZ>ra. A Gazdasági Lapok külső címlapja A szabadságharc leverése után az erősen centralizált osztrák állam vasúti politikáját Magyarországra is kiterjesztette. Míg a Magyarországon az addig üzembe helyezett vasúti vonalakat magántársaságok építették, Ausztriában már az 1841 decemberi császári dekrétum értelmében a fontos vasútvonalakat az állam építette ki. A súlyos anyagi gondokkal küzdő Magyar Középponti Vasutat 1850 márciusában vette át az állam, és délkeleti államvasútként építette tovább. 1851 májusában a minisztérium az államvasutakon három igazgatóságot hozott létre: az északi vonalaknak Prágában, a délieknek Grazban, a délkeletinek Pesten. Az igazgatóságok adminisztrációs és műszaki részlegekre oszlottak. „A státuspálya intézetek hivatalnokai és szolgái mint állandó státus szolgák alkalmaztatnak. A fölvétel föltételei: administrationál általános műveltség s a kereskedelmi és számviteli szak különös ismeretének 280