A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Jasinszky István: Fejezetek az útjelzők történetéből 133
Un,®xofr$n%Q& in£itt&aum, SHcuffrn, ^rruf* fen, 9)?au^ien, ^amoöiíicn, #pomcn,2Mfo mm, ^obolicn, ^oMacftirn, Sirflanb, omolni* feten, <o(Wm\un'b<ítiá)txt\kw\m,tc £er< £03 ju 6ad)fen, 3tfli<&, £Iei)f, 330$, (^ngrrn iiirt 2Mfpí)a!fn, W í)riL Stómifdw Strici £r|M5?arfcí)aa intofi$in>3iW, £«n^r«fm SJúringcn, SBferflflrüf 5113JMffm, aurt) £>ftr< uni> gttcbrr'EauÜO> Suragraf #1 %lwkbuv$, 73. óéra. Schramm tanulmányának bevezető szövegrésze — Erős Ágost uralkodó címeinek felsorolásával korából származó régi római mérföldköveket, amelyekből számos darab a mai napig fennmaradt... Carl Christian Schramm: »Saxonia monumentis viarum illustrata« c. 1726-ban Wittenbergben megjelent könyvében külön utal erre. Augustus, akinek idejében a római birodalom úthálózata több mint 150 000 km hosszú volt, a felmérési munkákat és oszlopállításokat az utolsó mérföldig elvégeztette." A harmincéves háborút követően a német fejedelemségek politikai és gazdasági viszonyaiban egyaránt kedvezőtlen helyzet alakult ki. Engels szerint „Németországot 200 évre törölték Európa politikailag tevékeny nemzeteinek sorából.' 1 '' A közlekedés is nehézkes volt, a harmincéves háború magukat az utakat is erősen megrongálta, a fejedelmek pedig vajmi keveset tettek az utak megjavítása érdekében. Ahogyan 151
