A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Jasinszky István: Fejezetek az útjelzők történetéből 133

A csákánydoroszlói mérföldkő a község központja felé haladva az utca jobb szélén állt. Horváth Miklós anyósa, Ingiszi Jánosné állítása szerint már az ó' gyermekkorában is (kb. 1910-es évek) itt állt az említett „kó"'. A mérföldkő méretei, formája és anyaga a rábahídvégivel azonos, de útfelőli oldalán nem kapott vastagabb habarcs fedőréteget. Vésett vagy festett nyomok nem láthatók rajta. A harmadik mérföldkő a Körmendet Szombathellyel összekötő régi 86-os út jobb oldalán áll — Szombathely felé haladva 4 m-re az útburkolat szélétől Körmendtől számítva, az 1+650-es szelvényben. A kő látható része azonos méretű a korábban leírtakéval. Alsó, vastagított része azonban annak fel^ő szegélyéig be van temetve a feltehetően nemrég kiásott árok anyagából felrakott töltéssel. Ez az út Rádóc után csatlakozik az új 86-os úthoz. A régi 86-os út a pozsony varasdi postaút része volt. Szerepel III. Károly rendeletében és a Bécsi Haditanács tervezetében is, amelyekben a postaútjáratok újbóli beindítását határozzák meg a Rákóczi-szabadságharc leverése után. Ez az út része volt a királyi határozatban és a haditanács tervezetében megjelölt Bécs—Sopron— Zágráb—Károlyváros (Carlstadt, Karlovac) postaállomások közötti egykori postaútnak. Az itt álló körmendi mérföldkő a pozsony—varasdi út távolságjelzését szolgálhatta, s mindössze néhány száz méterre áll Körmend szélső házaitól. A negyedik mérföldkő Szombathely lakott, beépített északi szélénél, az itteni benzinkútnál elágazó, egykor Kőszegre vezető mellékút mentén állt. Ez az út a felhagyott 87-es út volt, s szintén a pozsony— varasdi út részét képezte, amelyet egykor „Borostyán út" névvel is illetek. Ma a városban levő része a Farkas Károly utca nevet viseli, a bal oldalán — Kőszeg felé haladva — társasház-építkezés folyik. A mérföldkő a már felépült 25. sz. házhoz tartozó telek sarkában állott, a Helytörténeti Múzeum innen szállította el gyűjteményébe. Az ötödik mérföldkő ugyancsak ezen az útvonalon állott, az előbbitől kb. 7500 méterre vagyis 1 osztrák mérfölddel (7,586 km) északabbra. Ez a mérföldkő került 1975-ben a kiskőrösi Közúti Szakgyűjteménybe. A fentiekből leszűrhető az a tanulság, hogy ezek az ugyan nem túl régi, de ritkán előforduló, útjelzésül szolgáló kövek egyáltalán nincsenek megnyugtató helyen kint a szabadban, az utak mentén. Elmozdításukhoz, megsemmisülésükhöz részben a múlt értékei iránti érzéketlenség, a tájékozatlanság, részben pedig a mai építkezésekben és útépítésben megnyilvánuló gyors ütemű fejlődés egyaránt hozzájárul. Ez a tény igazolja a Közlekedési Múzeum állásfoglalásának helyességét, amely alapján az újszőnyi (komáromi) mérföldkövet a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hozzájárulásával megszerezte és gyűjteményébe helyezte (10. ábra). Ez a mérföldkő egyébként — jelenlegi ismereteink szerint — az egyetlen, amely az eredeti mérföld jelzést viseli.

23 A jelen fejezetben már említett Borostyán út egy fiatalabb jelzőkövét Sopron külvárosában, a Bécsi útba torkolló Patak és Bástya utca közötti sarokház tövében találtuk meg. Ez a kő alig 80 cm magasan áll ki a földből. Az utca felé néző oldallapján 846-os számjegy,

24 az utca hossztengelyével derékszögben álló oldallapján pedig POZSONY VARASDI államút 78-0 vésett szöveg és számjegy olvasható (11. ábra). 23 L. részletesen dr. Jasinszky István: Az újszőnyi (komáromi) mérföldkő. = A Közlekedési Múzeum Évkönyve III. 1974—1975. (Szerk.: dr. Czére Béla) Közdok, Bp., 1977. 393—401. p. 24 A régi harmadrendű utak jelzését szolgáló háromjegyű szám. 10* 147