A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)
Veress István: A Közlekedési Múzeum 1981—1982. évi munkája 5
cionalizálása, másrészt az idősebb, beteges nyugdíjas részfoglalkozású dolgozók munkavállalásának megszűnése volt. A részfoglalkozású dolgozók között az üres állások terhére növeltük a nyugdíjas, kvalifikált, felsőfokú végzettségű dolgozók számát, kutatási és gazdasági munkakörben. Mindezek ellenére, racionális munkaszervezéssel a Múzeum az éves tervekben előirányzott feladatait megfelelő színvonalon teljesítette. Esetenként gondot okozott a hiányzó létszám a segédmunkakörök ellátásában, amit megbízásos munkáltatással pótoltunk. A tudományos és szakmai követelmények növekedése miatt dolgozóinkat szervezett továbbképzésre irányítottuk. Az elmúlt években tudományos besorolású dolgozóink közül 2 fő kezdte meg tanulmányait kandidátusi fokozat és 2 fő bölcsészettudományi doktori fokozat elnyerésére. Középfokú restaurátori továbbképzésen 2 dolgozónk vett részt, gimnáziumi érettségire 1 fő készül. Idegen nyelvi tanfolyamon 9 dolgozónk tanult, sikeres vizsgát tett 5 fő. Vezetőképzésben 2 dolgozónk részesült, rendszeres ideológiai továbbképzésben 14 dolgozónk vesz részt. 1981-ben muzeológusaink továbbképzési célú szakmai konferenciákon vettek részt Salgótarjánban, Békéscsabán, Szegeden és Budapesten (új és legújabbkoros muzeológusok továbbképzése; útügyi napok; néprajzos muzeológusok továbbképzése; restaurátori konferencia). Fiatalabb muzeológusainkat továbbképzési célból folyamatosan levéltári munkára küldjük. Gyakorlott kutatóink vezetésével általában havonta tartottunk a Múzeumon belül továbbképzési célú tudományos konzultációkat. A budapesti új raktárkomplexumunkkal 1981-től lényegében megoldódott gyűjteményeink biztonságos és rendezett elhelyezése. A beköltözési és rendezési nehézségek ellenére, 1981-től gyűjteményeink a korábbi éveknél nagyobb mértékben gyarapodtak. Tárgyi gyűjteményeink gyarapodása az elmúlt két év folyamán számottevő volt: elérte az évi 6%-os, két év alatt a 12%-os átlagot, ami meghaladta az előző évek 3,5%-os növekedési rátáját 2 . Gyűjteményeink fejlődését az /. táblázat mutatja. Az egyes gyűjteményi ágak növekedési aránya az átlagosnál lényegesen nagyobb volt. Az átlagosnál jóval nagyobb arányban növekedett két év alatt például a közúti pályák, hidak gyűteménye (91%), a víziközlekedési gyűjtemény (18%) és a légiközlekedési gyűjtemény (29%). Tárgyi gyűjteményeink az elmúlt két év alatt több kiemelkedő értékkel gyarapodtak. A közúti pályák, hidak gyűjteménye két év alatt 350 db-bal növekedett, amelyek között kiemelkedő szerzemény a 19. századi mérőasztal-vonalzó, a mérőasztal-iránytű, a kehelycentrifuga, a Gamma-densitometer. 3 A géperő nélküli közlekedési eszközök kisebb mértékű (1%-os) gyarapodása során a 24 tárgy között jelentősebbek az ún. „buggy" kocsi eredeti jármű, egy kocsis mente, és elkészült a Kocs-i kocsi, valamint a 19. századi postakocsi modellje 1:5 léptékben (5. ábra). A gépjárművek gyűjteménye is szerényebb mértékben (5%=37 db), de értékes eredeti járművekkel gyarapodott; ilyenek például a Vouxhall személygépkocsi, a nemzetközileg is figyelemreméltó Zündapp 800-as motorkerékpár, továbbá különféle gépkocsi fődarabok kiállítás kész állapotban. A Zündapp motorkerékpárt a 6. ábra szemlélteti. A vasúti közlekedési gyűjtemény kis mértékű (5%), de 129 db-ot kitevő növekedésében az eredeti gőzmozdonyok a legkiemelkedőbb szerzemények. Ilyenek a 375-1503 psz. gőzmozdony (kiállítva Záhonyban), a 424-320 psz. gőzmozdony (kiállítva Szol2 L. az i lábjegyzetben i. m. 10 p. 3 L. részletesebben Szabó László „A közúti gyűjtemény fejlődése 1975—1982. között" c. tanulmányában évkönyvünk más helyén. 11
