A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 505 - A Feiro DONGÓ repülőgép modellje (Rév Pál) 545

7. ábra. Feigl László és felesége a FEIRO Dongó gép előtt (1924) az áramlás leszakad. Ezért itt a felhajtóerő meg sem közelítheti a kivágás nélküli szárnyfelület elérhető legnagyobb felhajtóerejét, ami az emelkedésnél, a csúcsmagasságban való repülésnél, valamint a leszállást megelőző sebességcsökkentésnél fontos. A szárnykivágás káros hatása különösen akkor érezhető, amikor a repülőgép nem használhatja ki teljes mértékben a szárny felhajtóerejét, és így nagyobb sebességgel ér földet, mint azt felületi terhelése és a beállításszög megszabná. A szárnykivágás ezen felül a stabilitást is lényegesen befolyásolta. Abban az időben a felsőszárnyas monoplánoknál, valamint a biplánok döntő többségénél megtaláljuk a káros szárnykivágást. A szerkesztő ugyanis kénytelen volt a beszállás megkönnyítésére, a jó kilátás biztosítása érdekében ehhez az eszközhöz folyamodni, mert a súlypont által megszabott szárnyhelyzet a pilóta látását korlátozta. A Dongó szerkesztésénél sikerült csekély ellenállást biztosító kis oldalviszonyú keskeny szárnyak alkalmazásával a szárnykivágást elkerülni, és a csekély ellenállású szárnyakkal a repülőgép műszaki és gazdasági hatékonyságát növelni. 550