A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Bálint Sándor: A Fejes-féle lemezautó gyártásának története 397

gyorsabban elkészíthető, tehát még kisebb szériáknál is a lemezmotor vételára feltét­lenül alacsonyabb lesz, mint az öntvényeket alkalmazó ugyanolyan teljesítményű és hatásfokú motoré . .." Az ismertető alapos áttanulmányozása sok gondolatot, kérdést vet fel, amelyek a mai ismeretek birtokában fogalmazódnak meg. Azonban akkoriban például a lemez­szerkezetekkel kapcsolatban tapasztalatok még nem voltak, a hegesztés technikája, technológiája épp hogy kialakulóban volt. Fejesnek mint feltalálónak az „egészen" kívül a részletekkel is foglalkoznia kellett, ami pénzt, időt és műszaki segítséget kí­vánt. Azonban sem pénze, sem elég ideje nem maradt, a műszaki segítség pedig — éppen az általános műszaki színvonal miatt — csekélynek bizonyult. Mindez meg­látszott a cég technológiáján is. Az 1—3 mm vastagságú vaslemezből kézi szerszámmal vágták ki az előrajzolt for­mákat. A hajlításokat, peremezéseket szintén egyszerű kézi eszközökkel végezték, présgépekkel, hajlítógépekkel nem rendelkeztek. A hegesztés ellenőrzésére sem volt műszerük. A hegesztéshez karbidgázt használtak, amelyet helyszínen állítottak elő gázgenerátorral. A hegesztőnek nemcsak a munkája minőségére — a vékony lemez igen nagy gondosságot igénylő hegesztésére — kellett figyelnie, hanem a generátort is állandóan szemmel kellett tartania; a generátoron belüli nyomásingadozás hőmérsék­letingadozást eredményezett volna, ami a varrat minőségét gyengítette volna. A lemezalváz a sok kézimunka miatt lassan készült, a termelés korszerűsítéséhez, az esetleges sorozatgyártás megindításához pénzre, nagy tőkére volt szükség. A „FEJES" LEMEZMOTOR ÉS GÉPGYÁR RT. MEGALAKULÁSA Fejes Jenő elegendő saját tőkével nem rendelkezett, ezért részvénytársasággá szándé­kozta átszervezni a Magyar Lemezmotorgyárat. Úgy vélte, hogy neve, találmánya, az elkészült autója, valamint a meglevő gyára elegendő biztosíték lesz egy virágzó üzem létesítéséhez. Azonban egy részvénytársaság megalapításához, az ezzel kapcsolatos ügyek intézéséhez, a megfelelő referenciákkal rendelkező bank kiválasztásához már nem volt elegendő Fejes személye, jogászokat, pénzügyi, közgazdasági szakembereket kellett felkérnie a feladatok lebonyolítására. Ezek a feladatok nagyon távol estek a feltaláló felkészültségétől. Nem ismerjük azokat a személyeket, akiket Fejes felkért a szervezőmunka megindítására; tanácsadóiról sem szólnak az eddig fellelt iratok. Egy-két évvel később a korabeli sajtó is szerette volna nyilvánosságra hozni névsoru­kat, nyomozott utánuk, de eredménytelenül. A szervezőmunka megindult és hamarosan elkészült a részvénytársaság alapítási tervezete és részvényjegyzési felhívása. 5 Az okiratban bejelentették, hogy: „Alulírott alapítók elhatároztuk, hogy „Fejes" Lemezmotor és Gépgyár Rt. céggel Budapesten részvénytársaságot alapítunk a következő feltételek mellett: 1. Fejes JenŐ „lemez­motor" című találmányainak a kihasználása és pedig motorok építésével és javításá­val, gépek és pedig automobilok, repülőgépek, gazdasági gépek és mindennemű, az életben felhasználható és géperejű hajtóműre berendezett készülékeknek a gyártása, eladása és más módon való forgalomba hozatala s minden az erre vonatkozó keres­kedelmi ügyletnek a megkötése és lebonyolítása." A tervezet 3. pontjában kimondják, hogy alaptőjékük 1,5 milliárd korona, amely 30 ezer egyenként 50 ezer korona név­értékű részvényből áll és minden egyes részvényhez ötezer korona alapítási költség járul. A részvényjegyzés határidejét 1923. szeptember 15-ével adták meg. 5 Cg 22 228. Okm. 5948. I. CVIII. 211. 1923. augusztus 15. 408

Next

/
Thumbnails
Contents