A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Rév Pál: Adatok és tények az AEROEXPRESS Rt. történetéhez 359

5. ábra. Műszaki gépszemle a hidroplán kikötőben nyomatta: „Ezen repülőjegy tulajdonosa jogosult az Aeroexpress R. T. vízi repülőgépén Budapest felett egy ízbeni körrepülésre." És külön kiemelt betűkkel: „Alulírott tudomásul veszem, hogy a repülésből eredő bármely balesetért a vállalat semminemű felelősséget nem vállal." A társaság tevékenységi idejére egyetlen komoly baleset vetett árnvékot, amely mindjárt a sétarepültetések kezdetén bekövetkezett.^ 1923. május 6-án vasárnap reggel 9 órakor kezdődtek a sétarepülések a Gellért szálló előtti légi kikötőben. A H—MACC jelű repülőgépet Bárczay István pilóta vezette. Mellette ült a második kormánynál Schmied Károly szerelő. A légi járműben helyet foglalt Mandl Samu régiségkereskedő, feleségével, menyével és Hugó nevű fiával. Pár perccel a sétarepülés befejezése előtt, 10 óra 45 perckor a holt Duna-ágnál, a Csepel-szigetnél, forduló közben a gép elvesztette sebességét. A pilóta már nem érhette el a Duna medrét, a jármű orrával — leállt motorral — a földbe fúródott. A régiségkereskedő a helyszínen meghalt, a többi utas megsérült. A repülőgép személyzete könnyebb — 8 napon belül gyógyuló — sérülést szenvedett. A repülő' események szakmai kivizsgálása akkor még kezdeti színvonalon állt. A katasztrófa okát teljes bizonyossággal megállapítani nem lehetett, s a hatóság a nyomozást megszüntette. A társaság, terveinek megfelelően, az 1923. év nyári hónapjaiban megkezdte szolgáltatásainak kiterjesztését. Budapest—Siófok között taxi-repüléseket vállalt, a Balaton partján üdülők számára sétarepüléseket szervezett.

13 Június 29-én indult az első J2 Az Est, 1923. május 8.; Budapesti Hírlap, 1923. május 8.; Panoráma, 1923. évi 21. sz. "Repülés, 1923. évi 1. sz. 367