A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Dr. Medveczki Ágnes: Budapest első villamosvasúti vonalai 337

delt személyzetet kötelessége teljesítésére szorítani, valamint annak sikeres összműködését kitelhetó'leg előmozdítani." A negyedik és ötödik pont a törvények, rendeletek és rendőri szabályzatok betartásáról intézkedett, kimondta, hogy az üzem menete, biztonsága szempontjából a magyar királyi vasúti főfelügyelőségnek és a rendőrségnek vannak, alárendelve. A hatodik pont az igazgatóság és az utazóközönség kapcsolatával foglalkozott: ,,A forgalmi igazgatóság köteles a közönség kívánságára és szükségleteire kiváló figyelemmel lenni és indokolt panaszokat orvosolni. A közönséggel bár erélyesen, mindazonáltal előzékenységgel és udvariasan kell bánni." Az utolsó pont a konkrét hatáskört jelölte meg: „1. Az illetékes helyen jóváhagyott menetdíjak kezelése és a számadások rendes vezetése. 2. Az összes szolgaszemélyzetnek felvétele és elbocsájtása, valamint a fegyelmi vizsgálat vezetése. 3. A szolgaszemélyzet szabadságoltatása. 4. Fizetések elintézése. 5. A menettervek összeállítása, meghatározása és megváltoztatása. 6. A menettervszerű- és különvonatok behozatala, valamint a vonatközlekedés fölötti őrködés. 7. Idegen vasutak közlekedési eszközeinek megrongálása alkalmával a tárgyalásokban való jelenlét vagy képviseltetés. 8. Vasúti balesetek megvizsgálása. 9. Vasút rendőri intézkedések elrendelése. 10. A személy- és áruforgalom díjszabályzatának megállapítása tekintetében javaslattétel. 11. Az alárendelt közegek részéről felmerült panaszok elbírálása és a személyforgalomból keletkező felszólamlások és kártérítési igények elintézése. 12. Az egész pálya, az épületek és a forgalmi eszközök fölötti őrködés. 13. Az összes szolgálati személyzetnek kitanítása és megvizsgálása a szolgálati utasítás, rendeletek, stbbi tárgyában." A „Szolgálati utasítás a budapesti villamos vasutaknál alkalmazott kocsivezetők és kalauzok részére" a kocsivezetők és kalauzok kötelességeinek meghatározása mellett a közlekedés rendjének, a forgalom biztonságának megtartása és elősegítése érdekében is rendelkezett. Az összesen tizenhat pontból álló utasítás két alfejezetre tagolódott: „A, Általános szabályok; B, A vonatszolgálatra vonatkozó szabályok." Az utasításból kitűnik, hogy a kocsikért, a szerszámokért, a szabályszerű vezetésért, a kocsi működésért a kocsivezető volt felelős. Neki kellett meggyőződnie arról, hogy a járművek a közlekedésben való részvételhez megfelelő állapotban vannak-e, a pályán, a felépítményen észlelt hibákat azonnal jelentenie kellett a forgalmi igazgatóságnak. A kocsit csak ő indíthatta el, illetve hozhatta mozgásba, de az indítás, megállás, „valamint egyéb a rendes forgalom és ennek biztonsága, nem különben a szolgálat érdekében szükséges utasítások tekintetében a kocsivezető tartozik a kalauznak engedelmeskedni". A vezető „szigorú kötelességévé" volt téve a megálláskor és induláskor a lökéseket elkerülni, gondoskodnia kellett a menetrend pontos betartásáról, nem léphette íúl a megengedett legnagyobb menetsebességet, ami az utasítás szerint 15 km/h.

24 A kocsivezető a járművet sem menetközben, sem a megállókban nem hagy24 A Szolgálati utasításban szereplő sebességhatárok nem egyeznek a Stáczió utcai és a Podmaniczky utcai vasutaknak a műtanrendőri bejárási jegyzőkönyveiben szereplő korlátozásokkal. Vö. a két műtanrendőri bejárási jegyzőkönyv ismertetésével. 351