A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Dr. Medveczki Ágnes: Budapest első villamosvasúti vonalai 337

cT&ácctc cVcViNuctuKiftti utczjci viUccmosivr?utuU •:: ' •' '"'• . •.'•:'.'. '..''' '•' "', . .'. . : 1. ábra. A villamosvasútnál alkalmazandó sínek eredeti tervrajzának másolata Az építési munkákat az is hátráltatta, hogy az illetékes hatóságok menetközben helyenként módosíttatták a vasút nyomvonalát,

9 ezért például a Stáczió utcai vonalnál egy 140 m hosszú kész pályaszakaszt át kellett helyezni. Problémák voltak a pálya kövezéséhez szükséges trachit-kockák biztosításával is; erró'l a tanácsnak kellett gondoskodnia. A minisztérium ragaszkodott az eredeti határidők betartásához, illetve úgy nyilatkoztak, hogy majd a felülvizsgálatkor fogják e tárgyban hozott határozatukat közölni. Végeredményben a BVV a Stáczió utcai vonal építési határidejének be nem tartása miatt 1000,— Frt-t, a Podmaniczky utcaiért 500,— Frt bírságot fizetett Budapest Főváros közönségének. Az előírásoknak megfelelően időközben a BW engedélyezésre felterjesztette a hatóságokhoz a műszaki berendezések, felszerelések és a járművek részletterveit is. 1888. május 25-én (tehát jóval az engedélyokirat kiadása előtt) iktatta Budapest Tanácsa a két villamosvasúti vonalnál alkalmazandó sínek (1. ábra) és a tartalékul beszerzendő gőzmozdonyok tervét, amelyhez mellékelték a sínszelvények erőtani vizsgálatának számításait is, amelyet Zielinszky Szilárd készített. A felépítmény-rendszernek, mint említettük, olyannak kellett lennie, hogy azon minden átalakítás nélkül gőzmozdonyos közlekedést lehessen fenntartani. Ezért a számítások alapjául a tervezett kéttengelyű, 60 LE-s (kb. 44 kW) gőzmozdony szolgált, amelynek tengelytávolsága 1600 mm, tömege 13 500 kg volt. A villamos vezeték feletti sínek alátámasztását és kötését a következőképpen kívánták kialakítani: „A villamos vezeték fölött elhelyezett sínek alátámasztása egymástól 1,2 mtr távolságban elhelyezett vas alapokon történik. 9 Az egyik iránymódosítás a környezetvédelemmel volt kapcsolatos. Bodnár Gyula főmérnök, aki a villamosvasút építési felügyeletével volt a minisztérium részéről megbízva, javasolta a Podmaniczky utcai vonal rakparti kanyarjának módosítását, mert az eredeti terv szerint egy 20—30 m hosszú fasor áldozatul esett volna a villamosvasút építésének. Sikerült az építtetőkkel a módosításban megállapodnia, a hatóságok is elfogadták azt. L. OLT Keresk. Min. K 229 1889-9 t. 17 922 sz. 340