A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Jordán Károly—Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: A Misura kocsigyár története 311
alaptőkével, melynek én a magyar kizárólagos gyártási jogokat s bizonyos külföldi szállítási jogokat, mint egyedüli szabadalom-tulajdonos, biztosítanám. Erősen bízom abban, hogy a Lü-tol a jelen viszonyok között, különösen, miután kísérleteim lényegileg befejezettnek tekinthetők s azonnal piacképes gép építhető, kellő anyagi támogatást kaphat. Különösen, ha ez ügyet kellő helyről meg tudja nyomni." 39 A Misurának címzett levélhez mellékelt 7 db levélmásolat és újságkivágat közül elsősorban a Magyar Királyi Légügyi Hivatal részére küldött beadvány számíthat a legnagyobb érdeklődésre, mivel ebben Asbóth összefoglalja hét éves külföldi tartózkodásának csaknem minden eseményét, kezdve pénzügyi ellátásán, illetve a kapott támogatásokon (pontos összegek megjelölésével), majd kísérletei lefolytatásán, azok eredményein és hányattatásán át a befejezésig, amelyben hazatelepülési szándékának indokait sorolja fel. Ebből idézünk: . . . „propozícióm egyelőre egy kisebb helikopter építésére vonatkozna maximum ca 200 HP motorral. . . Egy ily gép építési költsége — tapasztalataim és becslésem szerint — az 50 000,— pengőt, a mellékköltségekkel együtt pedig a 100 000,— pengőt meg nem haladná. A motor kivételével minden alkatrészt Magyarországon lehetne előállítani. A törzs és futómű heggesztett acélcsőből, a forgószárnyak durálból épülnének. A mechanikai részt — fogaskerékközlőmű és a 2 drb. „össz-funkciós-agy" — egy magyar fogaskerékgyárban épülhetne. A gép építéséhez szükséges munka-órák számát 6000-re becsülöm. A gép építéséhez különleges berendezésre szükség nincs s az bármely egyszerűbb mechanikai műhelyben megépíthető." 40 A Magyar Királyi Légügyi Hivatalhoz címzett kilenc oldalas levél végén Asbóth tartalomjegyzéket adott annak a három dossziénak a tartalmáról is, amelyet az eredeti levélhez mellékelt. A dossziék tartalmazták pl. az A.H.X. jelű helikopter teljes dokumentációját, a korábbi kísérletek felvételeit, számos levelet és memorandumot, továbbá a róla szóló külföldi újságcikkek bibliográfiáját. 41 A Misura Mihályhoz írott levél mellékletében a fentieken kívül egy Horthy Istvánhoz címzett levél másolata és öt db újságkivágat található még. Az utóbbiak a külföldi sajtó híradásai Asbóth kísérletenől. Misura válaszát nem ismerjük, azonban a cég ekkorra már teljesen lehanyatlott, miután a harmincas évek közepétől a fokozatos leépülés korszakát élte—bár végleges felszámolására csak a második világháború után került sor. 42 Először a Magdolna utcai részleg állt le, műhelyeit időszakosan kisiparosok bérelték ki. Misura eladósodása olyan méreteket öltött, hogy hitelezői kénytelenek voltak bírósághoz fordulni követeléseik behajtása végett. Az Óriás utcai gyár szinte műhelyenként állt le, csak a kisebb javítások és a raktározás tartottak még. A Misura gyár lehanyatlásának okait elég nehéz felvázolni. A tönkremenés mindenekelőtt összefüggött a kocsigyártó ipar általános válságának a hatásával, amelyet az autókarosszéria iparra való átállás csak ideiglenesen csökkentett. A karosszériaipar sem nyújtott ugyanis igazi üzleti lehetőségeket, hiszen még az egyetlen jelentős hazai autógyár, a MAG sem tudta fenntartani magát, és a harmincas évek elejére szintén tönkrement. 39 L. a 790/1980. sz. K. M. letéti anyagban. 40 „A/A/C Magyar Királyi Légügyi Hivatal, Budapest. Kelt Berlin, 1940. április 20." 9 oldal + 3 oldal tartalomjegyzék, 8—9. p. L. a 790/1980. sz. K. M. letéti anyagban. 41 A „B" jelű dossziéban a következő rajzokat küldte meg a Magyar Királyi Légügyi Hivatalnak: az A. H. X. izometrikus rajza (Párizs, 1938) és fő adatai, csúcsmagasság-grafikon, emelkedési időgrafikon, horizontális sebességgrafikon, autorotációs süllyedési sebesség grafikon, az A. H. X. felülnézete, elölnézete és oldalnézete. L. a 790/1980. sz. K. M. letéti anyagban. « 1948-ban, Cg 19 989. 334