A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Jordán Károly—Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: A Misura kocsigyár története 311

lódtak a kereskedelmi forgalomba oly módon is, hogy a fővárosi alkatrész kereskedések

14 állandó ellátói között voltak — szinte egyedül az egész hazai kocsigyártó iparból. A fogatolt járművek és alkatrészeik mellett mindkét katalógusban megjelentettek egy nyitott karosszériás autótípust is. Az autókarosszéria gyártásba való bekapcsolódási kísérletük eredményességét bizonyítja az 1908. évi IV. Nemzetközi Budapesti Automobil Kiállításon elért sikerük, amelynek következményeként a cég kitüntetésben is részesült (6. és 7. ábra). A kiállításra kiadott reklámlapjukon mindössze egy 6. ábra. Emlékplakett a IV. Budapesti Nemzetközi Automobilkiállításról (1908); előlap nyitott és egy zárt kocsi látható, míg az autókarosszériák választéka háromszorta nagyobb — azonban ez csak szándékaikat és nem a valóságos termelésüket tükrözte (8. ábra). Misuráék felismerték, hogy az autókarosszéria készítés kínálja leginkább azokat az új üzleti lehetó'ségeket, amelyek a kocsigyártóipar fellendülését, illetve további konjunktúráját és az idó'ben áttérő' kocsigyártó iparosok fennmaradását biztosíthatják. Ez a felismerésük azért is jelentó's, mert abban az idó'ben a közvélemény, a szakipar és a szakirodalom még sokkal nagyobb figyelmet szentelt az autók felszereltségének és műszaki adatainak, mint a karosszériájának. Az autógyárak, így például az első magyar autógyár, a MARTA sem foglalkozott karosszéria készítéssel, s az autóipar részére a kocsiszekrények gyártása a kocsigyártó iparra maradt, amelyet azonban szinte teljesen felkészületlenül ért ez az új lehetőség. így például az 1910MKócziánné Szentpéteri Erzsébet: A fővárosi kocsigyártó ipar 1867 és 1914 között. Bölcsészdoktori disszertáció. Bp., 1978. 75—76. és 138. p. 317