A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Dr. Jasinszky István: Adatok a Lujza út történetéhez 227
A reformkorban Széchenyi István (1791—1860) egész közgazdasági életünkben megnyilvánuló alkotó tevékenysége jelenti az előrehaladást, a kimozdulást a holtpontról, lerakva közlekedésügyünk fejlődésének alapjait is. E téren különösen jelentós a „Javaslat a magyar közlekedésügy rendezésérül" c. munkájának megjelenése 1848-ban.6 További fejlődés mutatkozik útviszonyainkban a szabadságharc leverése után; ez a fejlődés azonban elsősorban az abszolutizmus gazdasági szerkezetének megerősödését volt hivatott szolgálni. Megállapíthatjuk, hogy a 19. század elején a kor követelményeit kielégítő, jóminőségű utak egyedül a 18. század utolsó harmadában kiépített Károly és a József utak, valamint a Lujza út voltak. Ezek közül is a legkorszerűbb és a legjelentősebb a Lujza út, amelynek építését 1803-ban kezdték meg és 1819-ben fejezték be. A Lujza út földrajzi adatai A Lujza út a jugoszláviai Horvát Szocialista Köztársaságban (Socijalisticka Republika Hrvatska), Károlyváros és Fiume között nyugat-keleti irányban fut, és a Karszt hegység (Gorski Kotar — Hegyvidéki Kerület 7 ) déli szegélyén hatol keresztül. Károlyvárosnál és környékén 110—150 méteres szintmagasságtól 600—800 méteres szintmagasságok között kapaszkodik felfelé. Fiume előtt 500—900 m magasságú hegyek között kanyarog, majd rövid távolságon belül hirtelen számottevő magasság csökkenéssel éri el a tengerpartot (1. ábra). Az út hossza — mellékútvonalaival együtt — 22 osztrák mérföld (166,9 km), Károlyváros és Fiume közötti szakasza pedig 70 741 osztrák (ill. bécsi) öl (134,2 km). A Károly út a Lujza úttól valamivel délebbre ugyancsak Károlyvárost köti össze Fiúméval, némileg nagyobb szintmagasságok között törve utat magának az egykori Karszt-hegységben, a Hegyvidéki kerületben. A József út ugyancsak Károlyvárosból indul ki, de délnyugati irányban a Nagy Kapela és a Kis Kapela (Mala Kapela) közötti völgyeket felhasználva, Zenggnél éri el a tengert, a Velebiti partvidék északi végződésénél. Jelenleg a Lujza út a Zágrábot (Zagreb) Fiúméval összekötő három útvonal közül a legfontosabb. A József út szintén jelentős közforgalmi útvonala a Horvát Szocialista Köztársaságnak, viszont a Károly út — teljes hosszában — ma már nem játszik jelentős szerepet Jugoszlávia közlekedésében. Horvátország áruforgalma A Károly, a Lujza és a József utak megépítése egyazon gazdasági indítékokra vezethetők vissza, hiszen megközelítően azonos területen, azonos gazdasági környezetben vezetnek, s végpontjaikon ugyanazt a két várost kötik össze — kivéve a József 6 Gróf Széchenyi István 1848 elején adta közre „Javaslat a magyar közlekedésügy rendezésérül" c. munkáját, amelyet az országgyűlés alsótáblája még 1848. április 7-én megtárgyalt, s amelynek alapján a rendek elkészítették a közlekedés kiépítésével kapcsolatos törvényjavaslatot. 7 A „Gorski kotar" (kotar= járás, kerület — szerb-horvát) itt nem hegységet és nem közigazgatási területet, hanem földrajzi tájegységet jelöl; bár F. H. Eterovich—Chr. Spalatin: Croatia Land, People, Culture c. könyvükben (University of Toronto Press, 1964.) a hegyek (mountain) között sorolja fel. Vö.: Jadran—Vodiö i Atlas, Jugoslavenski Leksikografski Zavod (III. kiad.), Zagreb, 1975. 4. sz. térképmelléklet. 229
