A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 47 - Dr. Dienes Istvánné: A vasúti járművek adattári gyűjteménye 75

DR. DIENES ISTVÁNNÉ A VASÚTI JÁRMÜVEK ADATTÁRI GYŰJTEMÉNYE A legkorábbi múzeumok megalapításával, a múzeumi gyűjtés megkezdésével szinte egyidős az a gond, amit a gyűjtőkör helyes kijelölése, a gyűjtés határainak megvonása jelent. Minden múzeum örökös réme, a helyhiány, már a múlt században szorongatta Európa nagy gyűjteményeit, s a folytonos bővítésnek nemcsak az anyagi lehetőségek szabtak határt, hanem az ésszerűség követelményei is. Bármilyen fájdalmas is, múltja minden emlékét nem őrizheti meg még egy hatalmas kiterjedésű, gazdag ország sem, — át kell adnia a területet a folyton fejlődőnek, a mindig újnak. A műszaki múzeumok számára e kérdés végiggondolása különösen súlyos következtetésekhez vezet. A sok köbméter térfogatú, sok tonna tömegű gépezetekből, járművekből egy-egy eredeti példány megőrzése is komoly nehézséggel jár, a történeti folyamatosságot szemléltető teljes sorozatok megőrzéséről pedig alig is lehet szó, még akkor sem, ha azok minden darabja egyébként begyűjthető volna.

1 Ez a felismerés hívta életre — szinte a Közlekedési Múzeum megalapításával egy időben — a ma már nemzetközi hírű, páratlan, 1:5 méretarányú gőzmozdonymodell-gyűiteményt,

2 amelynek 35 darabja valóban a modellépítés remeke, műszakilag minden részletében oly pontosan kidolgozott, hogy a modell alapján újra meg lehetne építeni az eredetit. A modellépítés azonban — különösen ezen a színvonalon — nagyon költséges, s a többméteres darabok még mindig túl sok helyet igényelnek ahhoz, hogy minden jármű modellje megőrizhető legyen. Sokszor — apró változtatások, egy alaptípusba tartozó, rokon darabok esetén — erre valóban nincs is szükség; az esetleges rajzdokumentáció, de annak hiányában az adatok feljegyzése is elégséges a jármű ismeretéhez. A műszaki múzeumokban ezért válik egyre fontosabbá — a növekedés határainak korlátozottságával — a rajztár és főként az adattár; a költséges modellek, sok helyet és gondozást igénylő eredeti emlékek helyett egy kartonlap, amelyből egy fiókos szekrény néhány rekeszében több ezer darab elfér — olyan ésszerű megalkuvás ez, amelyre minden műszaki múzeum előbb-utóbb rákényszerül. Múzeumunk adattára

3 az 1960-as évek második felében kezdte meg a Magyarországon közlekedett vasúti járművek adatainak összegyűjtését, azoknak a szakembereknek a bevonásával, akik e járműveket nem csupán a szakirodalomból ismerik, hanem még élő tapasztalatból is, sőt esetenként szerkesztésükben, tervezésükben is 1 Az eredeti gőzmozdonyok megőrzésével évkönyvünk előző tanulmánya foglalkozik. 2 L. Dr. VaszkóÁkos: A vasúti gyűjtemény. = A Közlekedési Múzeum Évkönyve I. 1896—1971. Közdok, Bp. 1971. 77-81. p. 3 Az adattárról összefoglalóan 1. Dr. Dienes Istvánná: Az adattár. = A Közlekedési Múzeum Évkönyve III. 1974-1975. Közdok, Bp. 1977. 103-109. p. 75