A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 589 - Az alapszabály-gyűjtemény katalógusa (Tisza István) 619

AZ ALAPSZABÁLY-GYŰJTEMÉNY KATALÓGUSA Összeállította: TISZA ISTVÁN A Közlekedési Múzeum könyvtára különgyűjteményként kezeli a különböző' közlekedési vállalatok és egyesületek alapszabályait, szabályzatait, szabályrendeleteit, utasításait és hasonló témájú kiadványait. Ennek a különgyűjteménynek egy részét: az alapszabályok eddig feldolgozott anyagát ismertetjük az alábbi katalógusban. Hazánkban először az 1840. évi XVIII. t. c, „A közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól" szóló törvény harmadik fejezete, a részvénytársaságokról szóló fejezet 55—65. §-a tárgyalja a társaságok számára kötelező alapszabályok megalkotását. Ezek a paragrafusok kimondják, hogy: „Akik részvény-társaságot akarnak alakítani, a váltó-törvényszékhez írásban beadni kötelesek:" — többek között — „.. .az alakulandó társaság előleges alapszabályait" .. .További pontok kimondják, hogy „az alapítók a már beadott előleges alapszabályokat magok hatalmával meg nem változtathatják," .. .azokat a közgyűlésben fel kell olvasni, s a végleges alapszabályokat a közgyűlés szótöbbséggel állapítja meg. A közgyűlés által jóváhagyott alapszabályokat a váltótörvényszéknél a társaság nevében be kell jegyeztetni. A későbbiekben a választmány ezt az alapszabályt nem változtathatja meg, s munkája során ettől el nem térhet. A változtatás joga egyedül a közgyűlést illeti meg, s a változtatáshoz szótöbbség szükséges. Minden változtatást be kell jelenteni a váltótörvényszéknél. Később a Kereskedelmi Törvény (1875. évi XXXVII. t. c.) is intézkedik az alapszabályokról. E szerint az alapszabálynak (K. T. 157. §.) „mindenesetre a következőket kell megállapítani: A társaság cégét és székhelyét; A vállalat tárgyát és a társaság tartamát; Az alaptőke nagyságát; A részvények és hányadrészvények számát és névértékét, s azt, hogy a részvények névre vagy bemutatóra szólnak-e; A részvényekre történő befizetések módozatait s a befizetés elmulasztásának következményeit; A nem készpénzbeli betétek, valamint az alapítóknak vagy másoknak biztosítandó előnyök tekintetében történt megállapodásokat; Az esetleg a részvényekkel egyidejűleg kibocsátandó elsőbbségi kötvények menynyiségét és névértékét, az utánuk fizetendő kamatok magasságát és a törlesztés módját, — nemkülönben azokat az előjogokat, amelyek az ily elsőbbségi kötvények birtokosait illetik; 619