A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Rév Pál: Adatok a MASZOVLET történetéhez 521
8. táblázat A MASZOVLET 1948. évi teljesítményei Megnevezés Terv Teljesítés Tervteljesítés % Járatok száma 2 748 2 586 94 Repült óra 3 632 2 908 80 Szállított utas 37 17024 28 123 75 Szállított teher és posta (tonna) 383 280 87 Teljesített t (km/1000) 903,4 44 66 Kereskedelmi kihasználás %-ban 68 51 75 Külföld 1. Budapest—Prága 2. Budapest—Velence Ebben az esztendőben a társaság 36 külföldi különjáratot indított, többek között Angliába, Franciaországba, Finnországba, Svájcba, Albániába, Romániába stb. Az üzleti forgalom növelése érdekében, valamint propagandacélból 285 körrepülést rendezett Budapest felett, 4323 fizető utassal. A teljesítmények adatait a 8. táblázat mutatja be. Az egyik igazgatósági ülésen a gazdaságos üzemeltetés érdekében javaslat hangzott el a társaság gépparkjának korszerűsítésére. Felmerült az a kívánság, hogy a PO—2 típusú repülőgépek felváltására, valamint a 21 személyes LI—2 típusú repülőgépek alacsony utaslétszáma miatt célszerű lenne 4, illetve 8—10 személyes taxi- vagy utasszállító repülőgép beszerzése. 25 A vállalat deficitje az előző évivel szemben tovább növekedett; 2 291 436 Ft-ot tett ki. Az igazgatóság a közgyűlés részére készített beszámolójában elmondta: mindent megtettek a veszteség csökkentésére. A kritikusan alacsony utaslétszámú járatok vonalait megszüntették. A kereskedelmileg legelőnytelenebb három külföldi és egy belföldi vonal megszüntetése következtében — érthetően — a vállalat a tervben megjelölt számadatokat kereskedelmi és forgalmi vonatkozásban nem tudta teljesíteni. Az üzemvitel területén is a legnagyobb takarékosságra törekedtek. Ennek ellenére sem sikerült csökkenteni a magas deficitet. Az 1949. üzleti évben a belföldi légiforgalomban Budapestet három vonal kötötte össze hat városunkkal. A nyári időszakban minden belföldi vonalon bevezették a naponta közlekedő második járatot. Menetrendszerű külföldi járataink négy vonalon közlekedtek, — közöttük egy volt, amely tőkés országgal kötötte össze Budapestet: a velencei járat. A rendszeres járatokon kívül Bécsbe, Belgrádba, Bukarestbe, Konstanzba, Szófiába, Tiranába, Velencébe különjáratokban is repültették a gépeket. Az igazgatóság a következő pontokba foglalta össze a társaság 1949. évi tevékenységének kedvezőtlen körülményeit: 1. Nem sikerült üzembe helyezni az előirányzott bécsi, stockholmi és szófiai légi vonalakat. 2. Kevés volt a jól fizető külföldi különjáratok száma. 3. A menetrendszerű vonalak kereskedelmi kihasználtsága alacsony volt. A fenti nehézségek miatt az igazgatósági ülés által a tárgyévre jóváhagyott szállítási tervet csak 73%-ra sikerült teljesíteni. 24 Ebből 4323 utas a körrepülés résztvevőiből adódik. 25 Igazgatósági jelentés a MASZOVLET 1949. évi működéséről. 539