A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Barkóczi Jolán: A gépjármű-közlekedés magyar szaklapjai századunk első évtizedében 493

AUTOMOBIL KÖZLÖNY OEI'TtiCHNIKAI FOLYÓIRAT. Automobil iparaá fejlődésének akadályai. A/ automobil iparnak alig v»n nagyobb múltja egy évtizednél es e rövid 1*3 alatt az összes m-ugati államokból oly u mos iparággá zsendült, ameiv versenyzik, sot : Hü! is múlja a gépiparnak íegréi»ibb. évszázai ágait. Hazánkban a Kcpkncsigi van egy-egy egezscges csirája, reményre jogosítana ás hinnilrtk engedi, hogy ez a tavóbra bár, de ki fog. íej ötiní. lia a külföldnek az automo lilizmus terén felmutatóit órí'tsí 'nlid.isií össze etjük a nálunk í téren mutatkozó meddőséggel ő-tkémelemíl az okait kell kutatnunk e felitín vísszasniíaduttségtiak. Először is meg kell állap tanitnk, hogy nincs igazuk azoknak, akik ezt ' issz mainkkal incioVolí-jk, mert az at nem m utetinft rossz A1a0afors2ágon,sótíegtobtmyire t em is rossz; és az automobil közlekedésre minden körülmények közölt alkalmas, ha nem is vethető össze pl. a deszkaslinnságit francia országúinkkal. Bizonyság erre Amerika, a rossz és nyaktörő ufak hazája, hot az automobil ipar talán még nagyobb titint Európában és napról-napra növekszik, erősödik, . Az .-Cm igaz, hogy a magyar ember consefvatízuuisa, mely minden újítástól idegenkedik, vagy rossz gazdasági viszonvaínk álíjuk útját eev egés-séges gépkocsi ipar fejlődésének, mert hiszen a külföldi gyárak, különösen pedig az osztrákok, fényes ' üzleteket csinálnak Magyarországon. A stagnálást mi egyedül annak "tulajdonitjuk, hogy nálunk a gépkocsinak és kellékeinek forgalomba hozása, kezelése, javítása egyáltalában nem nyugszik reális alapon. Minthogy cyes cégek e téren a piacot úgyszólván monopolizálják, a konkurrenciát tönkreteszik vagy elnémítják és rgy á közönséggel egyedül állva szemben, tag tértik van a nyerészkedésre. Sehol és semmilyen btancheban sem szerepel a pruviziókn ik ós sápnak olyan tömege, mint nálunk az automobil hrancliehau. A megróvtditelt, kilátszott aulomobíltulajdottös pedig a kereskedőhöz, gyároshoz és automobilhoz egyaránt bizalmai veszti, szabadulni igyekszik tőre és másokat is lebeszel gépkocsi "beszerzéséről, Igy veszti hitelét nálunk az egész automobilizmus is ahelyett, hogy a kózszállitások és a forgalom lebonyolításának fontos és nagyjelentőségű tényezőjévé vált volna, csupán mint sport és luxuseszköz tudja magát fenntartani. A külföld elsőrangú cégeinek minden tekintetben kifogástalan jármüvei sem találnak nálunk elég bizalomra, érthető tehát, hogy nem akadt vállalkozó, aki egzisztenciáját e mesterségesen inficiált talajra alapítaná. Ha tehát azt akarjuk, hogy számottevő, izmos gépkocshnantuk lejlödjék, elsősorban az "automobil kereskedés terén kell reális alapokat teremtenünk, egészséges konkurrenciát szerveznünk, mely a piacot ellenőrizze és a visszaéléseket meggátolja, ;"»'.: Támogatnunk kel! tehát mindazon törekvéseket, melyeknek céljuk a közönséget a gyártási forrásokhoz közelebb hozni és meg kell szüntetnünk az e téren tapaszfalt kinövéseket előidézőikkel: a províziókkal, sáppal dolgozó, kisebb, nagyobb Itarácsolókkai együtt. 7. ábra. „Az Automobil Közlöny" címlapja Különleges kiadvány az 1908-ban négyszer megjelenő Az Autó Vásár c. folyóirat (8. ábra). Bár a lap egy szerény kiállítású szaklapnak tűnik (van címfeje, vezércikke, állandó rovatai), valójában a szerkesztő és kiadótulajdonos, Vajda Ignác autókereskedő reklámja volt. Erre mutat, hogy minden érdeklődőnek díjtalanul küldte meg a lapot, és a folyóirat tartalmának jelentős része hol nyíltan, hol rejtetten a cég reklámja volt. Sokat foglalkozik a pneumatik gyártással és javítással, a szöveg között megemlítve a Vajda-cég pneumatik javító műhelyét; fejtegeti, hogy az automobil-kiállítás megrendezése fontos, hiszen a vevő és az eladó ez alkalommal találkozhat egymással; a harmadik magyar automobil-kiállítás exponátumai közül a cég által kiállított tárgyakról ejt szót. Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy századunk első évtizedében a korábbi alkalomszerű, elszórt híradások után először más célú lapokban különálló rovatként, majd önálló lapok formájában megszülettek az automobilizmus magyar szakfolyóiratai. E jelenség nemcsak az automobilizmus elterjedésével, közlekedési és közgazdasági jelentőségének felismerésével hozható kapcsolatba, hanem azzal a jelentős változással is, amely a magyar sajtóban a századforduló után játszódott le. Ezekben az években számos új folyóirat — tudományos és ismeretterjesztő folyó506