A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Bálint Sándor: A Phőnix és MÁG gépkocsik gyártásának története 385

tértartóbban szemlélte az 1921-ben elért eredményeket. Sikernek könyvelte el a trieszti, illetve a budapesti vásárokon kötött üzleteket, reménykeltó'nek tartotta a sportbabérokat is, azonban borúlátóan nyilatkozott az elkövetkező hónapokról: nem látta alapját és lehetőségét a gyártmány továbbfejlesztésének, egy új konstrukció megteremtésének. Az év végén amerikai mérnökök tekintették meg a Magyar Általános Gépgyár Rt. műhelyeit. A kíséretükben levő újságírók látták, hogy a kifogástalan szerszámgépek közül sok áll, a munkások csökkentett létszámmal dolgoznak, a rossz gazdasági viszonyok okozta pangás különösen nagy erőfeszítésekre kényszeríti a gyárat. Megtudták, hogy az Angliába szállított autók az indiai piacon is várhatóan felbukkannak, és hogy a gyár most egy kisebb sorozat 25 lóerős túragépet készít, a benzin-elektromos agregátok és motoros csillék mellett. Mint újdonságot jelentette be Horovitz a taxi vállalat vezérigazgatója, Haltenberger Samu által megadott elvek alapján szerkesztett kistaxikat, amelyekre a kocsiszekrényt majd a Neuschloss gyár fogja építeni. A taxitípusból 150 darabra kaptak megrendelést; ezek a kocsik két utas szállítására voltak alkalmasak. A gyár „félgőzzel" üzemelt, — pontosan dolgoztak, de drágán. A munkások között is feszült volt a hangulat, különösen amikor megtudták, hogy négy társukat letartóztatták a „Népemhez", a „Vigyázat! Itt a hamis pénz" c. röpiratok, valamint a „Májusi emléklap" c. kommunista füzet terjesztéséért.

60 Az ősz folyamán a MÁG, illetve a Hitelbank bizonyos terjeszkedésbe kezdett; a budapesti Magyar Fiat Művek Rt.-ot szándékozták átvenni. Ez a gyár a florisdorfi osztrák Fiattal állt kapcsolatban. Alighanem Castiglione kezdeményezésére indultak meg az egyesülésre irányuló tárgyalások, amelyek az év végén eredményesen fejeződtek be. A két gyár egyesülésének azonban közel sem volt olyan hatása, mint amilyent Castiglione Ausztriában elért, hiszen mind a budapesti, mind a mátyásföldi gyár tőkeszegénységgel küzdött, s mindkettő a háborús konjunktúra elmúltával a fennmaradásért harcolt. 1922. január 10-ére rendkívüli közgyűlést hívtak össze, amelynek napirendi pontja az alaptőke felemelése volt.

61 A gyár igazgatósága az előterjesztésben elmondta, hogy a nehéz közgazdasági helyzet ellenére, ha nem is teljes mértékben, de folyik a termelőmunka. Elismerően szóltak a társaság pénzügyi műveleteit lebonyolító pénzcsoport munkájáról s bejelentették, hogy a közelmúltban megszerezték a Magyar Fiat Művek Rt. összes részvényét s ezáltal az egész telepe a felszerelésével együtt a MÁG tulajdonába került. Ettől a tranzakciótól a termelő munka kiterjesztését remélték. Továbbfejlődésük érdekében elhatározták, hogy a 16 milliós alaptőkéjüket 37 millióra emelik fel, de az alapszabálytól eltérőn úgy — és ehhez megkapták a Kereskedelemügyi Minisztérium beleegyezését —, hogy a kibocsátott 105 ezer darab egyenként 200 korona n. é. részvényből csak 40 ezer darabra biztosítanak elővételi jogot a régi részvényesek számára (akik két régi részvény után egy újat vehettek). A további részvénykontingens a társaság pénzügyeit intéző csoport tulajdonába ment át. A május 22-ére összehívott IX. rendes közgyűlésen már jelentették, hogy a részvényjegyzés befejeződött. A tájékoztatójuk szerint az 1921. évi nyereség 2,5 millió korona. Ezen a közgyűlésen mutatták be Káldi Jenőt, mint új igazgatósági tagot, aki előzőleg az aradi autógyár vezérigazgatója volt (egyben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatóságában is dolgozott). Néhány hónappal később, az október 10-én tartott igazgatósági ülésen Castiglione Camillo lemondott, az igazgatóságból kilépett, annak ellenére, hogy megkísérelték 60 Jegyzőkönyv a főváros közigazgatási bizottságának 1921. július 13-án tartott üléséről. 61 Cg 1021/51, 52. 446