A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Dr. Medveczki Ágnes: A budapesti villamosvasút megszületésének előzményei 365

erővel történő lebonyolításának gondolatával foglalkozott, amikor 1879-ben lóvasúti vágányain gőzmozdonyokkal tett próbákat. A kísérleteknél ott voltak a Közmunkatanács és a főváros szakemberei is. E kísérletek ekkor még nem hoztak gyakorlati eredményt a főváros közlekedésének gépesítése terén. Néhány évvvel később azonban már akadtak olyan vállalkozók is, akik villamosvasutat akartak építeni Budapesten. Elsőként Szahlender Károly és társai 1883-ban tettek ajánlatot a Ferenc József tértől (Roosevelt tér) kiindulva a Fürdő utcán (József A. u.) át a Városligetbe vezető villamosvasút építésére. Sajnos, nem tudjuk, milyen műszaki megoldást terveztek; magát az ajánlatot nem sikerült megtalálni, az elutasító véleményezésben pedig csak forgalmi szempontból tárgyalták a vasút ügyét. A hatóságok, úgy látszik, nem ismerték fel annak újszerűségét, vagy a javasolt megoldást még említésre méltónak sem találták. A tervet a Középítési Bizottság véleményezte és azzal az indokkal javasolta elutasítani, hogy a Fürdő utca keskeny, túl nagy a forgalma, a Sugár utat illetően pedig a villamosvasútra is állnak azok az okok, amiért ott lóvasutat sem engedélyeztek, ti. hogy a sínek ne csúfítsák az utat. Ezt a véleményt a Közmunkatanács

9 is magáévá tette, s ezzel az első budapesti villamosvasúti terv lekerült a napirendről. Sokkal behatóbban foglalkoztak a hatóságok Asbóth Emil gépészmérnök, műegyetemi tanár és társai villamosvasúti tervével, akik 1884 nyarán kértek előmunkálati engedélyt a főváros területén létesítendő „villamos közvasútra". Az előmunkálati engedélyt a hatóságok azzal a megszorítással adták ki, hogy az nem jelentette a tervezett villamosvasút tényleges kivitelezésének elvi engedélyezését. A későbbi tárgyalásokból kitűnik, hogy az 1885. évi kiállításra való tekintettel a Városligetben kívántak villamosvasutat létesíteni. A Közmunkatanács műszaki osztálya e terv iránt már érdeklődést tanúsított. Kérték a részletes tervek bemutatását, „a rohamot előidéző gőzgép" helyének kijelölését, valamint annak a berendezésének a tervét „mellyel a villamos roham a dynamomotorról a vezeték sodronyra átvezettetik". Részt akartak venni a vasút építésénél is „tekintve, hogy a szóban levő villamos vasút még egészen új intézmény, melynek tanulmányozása csak üdvös ta- . pasztalatokra vezethet". A Közmunkatanács a közlekedő közönség biztonsága érdekében azonban kikötötte, „hogy a síneket a hajtó villamos roham vezetésére felhasználni nem szabad".

10 A vasút építését valószínűleg ez a kikiötés hiúsította meg, legalábbis a Közmunkatanács 1884. évi működéséről kiadott jelentés szerint, amit azonban, mint írták „tekintettel a Városliget csekély területére — alig van okunk sajnálni". A budapesti villamosvasút megszületésével kapcsolatban rendkívül nagyjelentőségű volt az a tervezet, amelyet Balázs Mór készített 1885-ben, s amelyet 1886-ban nyomtatásban is megjelentetett „Budapest gőzmozdonyú közúti vaspálya- (gőz-tramway-) hálózata" címmel. Balázs Mór, aki később a villamos vállalat vezérigazgatója lett, műve előszavában kifejtette, hogy célja „a várost és környékét felölelő közúti vaspálya-hálózat kiépítése". * * A hálózatot a tervben egy villamos vonal kivételével, gőzvontatású vasútvonalak képezték. Ez utóbbiakat a Lindheim és társa céggel közösen kívánta kiépíteni. Ez a cég már Európa számos városában épített közúti gőzvasutat (pl. Hamburg, München, Milánó stb.); ez a cég létesítette az 1884-ben megnyitott debreceni gőzvasutat is. 9 L. Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Közgyűlési jegyzőkönyvek 1885. jún. 18-i ülés. BFLT. W Vö. Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Közgyűlési jegyzőkönyvek 1884. BFLT; és Fővárosi Közmunkák Tanácsa jelentése az 1885. évi működésről. n Balázs Mór: Budapest gőzmozdonyú közúti vaspálya- (gőz-tramway-) hálózata. Grill. Bp, 1886. 47 p. 2. mell. 377