A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Petrik Ottó: A volt „Budai Hegypálya” története 311
4. §. A várfal a sikló részére áttörhető és a szomszédos épületek között 3 láb magasságig elbontható; de ezt a falat 4 láb magas ráccsal kell ellátni. 5. §. A fal a hadiműszaki igazgatás kívánságára bármikor a vállalkozó saját költségére jelenlegi állapotában állítandó helyre. 6. §. Hogy a közlekedés a nyilvános üdülő- és szórakozóhelyként szolgáló Ellipszen ne szakadjon meg, Szécnyenyi Ödön gróf kötelezi magát, hogy a sikló pályája felett galériaszerű áthidalásokat épít. 7. §. A pályához szükséges bevágás biztosításáról és a kitermelt föld elhelyezéséről gróf Széchenyi Ödön gondoskodik. 8. §. Az építkezés miatt eltávolítandó fák a hadiműszaki igazgatásnak adandók át, illetve visszahelyezendők (!?). 9. §. A kincstár fenntartja magának a jogot, hogy a szerződést bármikor felbontsa; Széchenyi Ödön gróf ez ellen nem fellebezhet és kártérítésre nem tarthat igényt; jogviszály esetén a „k. k. Landes-Militár-Gericht zu Ofen" illetékes. 10. §. A szerződés gróf Széchenyi Ödön úr és a katonai kincstár között a „felsőbb hely" jóváhagyásától számított 40 évig érvényes. Azonban, hogy szükség esetén a kincstár az átengedett terület birtokába jusson „... ezen 40 év eltelte után, vagy ha a vállalkozás (Unternehmen) más kezekbe menne át, egy közelebbi időpontban is mint ezen 40 év eltelte, a kincstár kártérítés teljesítése nékül kívánhatja a terület (Grundstücke) visszaadását, és a vállalkozás köteles a területet a katonai kincstár felszólítására azonnal utóbbinak átadni, minden vonatkozásban status quo ante helyreállítani, éspedig bármilyen kártalanítási igény nélkül.'''' 11. §. Ezt a megállapodást telekkönyvezni kell, és ha a társaság adott esetben nem tud eleget tenni kötelezettségének, a katonai kincstár intézkedik, s ugyanakkor lefoglaltathatja a társaság minden ingó és ingatlan vagyonát. 12. §. A szerződési illetéket a vállalkozó fizeti. 13. §. A szerződés gróf Széchenyi Ödön úrra vonatkozólag az aláírás napjától, a katonai kincstárra viszont csak a felsőbb hely általi ratifikálás napjától kötelező érvényű. 14. §. Ha gróf Széchenyi Ödön úr vállalkozását egy konzorciumra vagy részvénytársaságra ruházná át, ehhez a katonai kincstár előzetes hozzájárulása szükséges; az új vállalatot egyébként az itt rögzített jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik. Záró rendelkezések. A budai katonai parancsnokság a szerződést 1868. május 30-án ratifikálta 22 . Természetesen a szerződés tartozéka a már említett Demolierungs-Revers 23 , amelyet telekkönyvileg szintén be kell jegyezni. Lényegesebb előírásai — kivonatosan — a következők. 1. A gőzsikló csak a katonai hatóság által jóváhagyott tervek szerint építhető meg; ellenkező esetben kártérítés nélkül lebontatik. 2. Ha a berendezés lebontása katonai okokból szükséges, ezt a vállalkozó köteles 22 Abt. 6. Nr. 732.:... zufolge hohen Reichs-Kriegsministerial-Rescripts vom 28. Mai 1. J. Abth 8. Nr.J865. 23 Érdekessége, hogy Széchényi Ödön május 25-én írta alá a német nyelvű kötelezvényt, amelynek záradéka: „Buda városa nevében: Dr. Ország Sándor s. k. MandlFerencz s. k. VarásdyLipót s.k., főmérnök... Ofen 16. April 1868. Jachon Major in Genie-Stabe s. k." 324
