A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Petrik Ottó: A volt „Budai Hegypálya” története 311

ahová — részben saját tervezésű — „Hableány" nevű hajóján tette meg az utat Pestről az akkori európai csatorna- és folyórendszeren át. (Ezzel az útjával nem kis feltűnést keltett; részletesebben lásd [2; 91—92; 94—96] alatt.) A külföldi tapasztalatokat igyekezett hazája érdekében itthon hasznosítani. Érdeklődése elsősorban a műszaki újdonságok felé fordult, és nyilván ennek köszönhető, hogy az 1870-ben alakult Fővárosi Közmunkák Tanácsa egyik kormány által kinevezett tagja lett (3. ábra). A kiegyezést követő gazdasági fellendülés idején főként közlekedési vállalatok alapításával foglalkozott; megalkotta a Budai Hegypályát, és tőle származik a Svábhegyre vezetendő fogaskerekű vasút gondolata is

14

. Még 1862-ben Széchenyi Londonban beállt egy európai hírű tűzoltócsapatba, egyszerű közlegényként. Kitanulta a szakmát, majd Pesten megalakította a „Nemzeti torna- és tűzoltó egylet"-et. Embereit nemegyszer személyesen vezette gyakorlatra vagy oltási munkákra

15

. Visszatérve a siklóra, már építése idején továbbiakat terveztek például a Zugligetbe

16

, sőt Széchenyit Konstantinápolyba is meghívták, ahol nem kevesebb, mint nyolc ilyen létesítményt kívántak építeni

17

. Hogy ebben milyen szerepe volt, nem tudjuk pontosan; az egy megépült pályát — E. Gavandiraxicm mérnök tervei szerint - 1875-ben nyitották meg [26; 42]. Midőn Széchenyi a sikló ügyében Konstantinápolyban tartózkodott, akkor tört ki az egyik legnagyobb tűzvész. Nyilván mint képzett tűzoltót hívta meg ennek kapcsán szolgálatába Abdul Aziz szultán. Megszervezte a szárazföldi és vízi tűzoltó alakulatokat, és nevéhez fűződik a konstantinápolyi vízvezeték építése, valamint a mentőszolgálat megszervezése is. Széchenyi Ödön 1874-ben költözött Konstantinápolyba, s mint a szultán hadsegéde, táborszernagyként ott is hunyt el, 1922-ben. (Érdekes életrajzi adatok találhatók [55; 105; 107; 132] alatt.) TERVEZÉS ÉS ÉPÍTÉS Előzetes elképzelések és tervek Az első nyilvános híradás a Budai Hegypálya létesítésének gondolatáról 1867 végén jelent meg [3]. A kor szokásos „közvetlen" stílusában írott cikkből sok érdekes részletet is megtudunk; és gyanítható, hogy az írás Széchenyi Ödön sugalmazására készült. A „Pesti karcolatok" (Pester Skizzen) névtelen szerzője így kezdi cikkét: „Minél szebb valamely kilátás, rendszerint annál kényelmetlenebb benne bolyongani, mivel az úgynevezett »festői változatossága közelről igen kellemetlen módon jelentkezik, mint dimbes-dombos felület. A mi budai Várhegyünk is elfogadható mint »festői változatosság«, ha valaki kényelmesen, a Dunasor egyik ablakából szemléli; azonban kellemetlenné válik, ha az embernek testi valóságában fel kell rá másznia..." 14 Vasárnapi Újság, 1870. júl. 17. 15

Például egy kedves hangú tudósítás: „A nemzeti torna- és tűzoltó egylet hétfőn délután nagy gyakorlatot tartott teljes fölszereléssel. Végül a hatvani-utczán lehetett őket látni, a mint szaladtak kötéllel a derekukon, sisakkal a fejükön, öles ugrásokkal, a nemes grófparancsnok Széchenyi Ödön dicséretes buzgalmú előrohanása alatt." Vasárnapi Újság, 1869. dec. 19. 16 Vasárnapi Újság, 1869. júl. 11. 17 Vasárnapi Újság, 1870. júl. 3. 318