A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Petrik Ottó: A volt „Budai Hegypálya” története 311

Budapest lakosságának növekedése a 18—19. században /. táblázat Év Buda és Óbuda Pest Összesen (Budapest) 1720 9 600 2 600 12 200 1780 21665 13 550 35 215 1787 24 873 22 417 47 290 1799 24 306 29 870 54 176 1810 24 910 35 349 60 259 1821 33 281 45 318 78 599 1831 38 565 64 137 102 702 1841 38 974 68 266 107 240 1851 50 127 127 935 178 062 1870 ~ 70 000 200 476 280 349 1881 75 794 284 757 370 767 1886 86 701 326 316 422 557 1891 92 465 399 772 506 384 1900 117 337 616 021 733 358 ban, hogy (a mai) Budapest a múlt században Európa legdinamikusabban fejló'dő nagyvárosa volt. Az 1801 — 1891 közötti évenkénti átlagos növekedés %-ában a sorrend: Budapest 9,07 Berlin 8,82 Glasgow 7,07 Bécs 5,39 Párizs 3,81 London 3,77%. A városi lakosság számának rohamos emelkedése és a város kiterjedésének növekedése szükségessé tette a közlekedés megszervezését. Tudjuk, hogy Pesten már 1827ben voltak egyéni közlekedésre szolgáló bérkocsik, és az első tömegközlekedési eszköz — az omnibusz — 1832. július 1-én indult meg, a mai Roosevelt tér déli végétó'l a Városligetbe. A fó'város első közúti vasútjának — a már említett lóvasútnak — üzeme pedig 1866. augusztus 1-én indult. De ez is a pesti oldalon a mai Kálvin teret kötötte össze Újpesttel. Buda és a Vár közlekedése A középkorban kialakult két város, Buda és Pest — érdekes módon — nem egymással szemközt feküdt a Duna két partján. Buda helyzete a topográfiai viszonyok révén egyértelműen adott volt: a kiemelkedő magaslatra épült. Ezzel szemben Pest város északi, a folyamra merőleges városfala körülbelül éppen a budai várfal déli lezárásának magasságában épült ki (1. ábra). Ebben több kutató igazolását látja annak a feltevésnek, hogy Pest egykori várárka — mely nagyjából a mai Nagykörút vonalán feküdt — természetes vízfolyás volt: a Duna egyik mellékága. Egyébként ezt a nézetet látszanak alátámasztani azok a 16—17. sz.-ból származó veduták is, amelyeken Pest városát nagy ívben vizesárok veszi körül. Ezek szerint a település szigeten feküdt, és így természetesen helyzetét a folyam bal partján is az akkori topográfiai viszonyok szabták meg. 313