A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Biró József: Bernhard Antal találmányai 179

akkor remélem, mindkét felhasználási módot kivitelezhetem, különösképpen egy gyors, vagyis lég-kocsit, miután mindenféle próbálkozás egy általános használatú gőz-kocsi megszerkesztésére mindezidáig világszerte sikertelen volt. A jövő fejlődési iránya a léggömb kifejlesztése felé mutat, amelyekre lég-gépemet, tűzből nyert gázféleségekkel táplálva, különösen alkalmasnak tartom. Már évek óta meg vagyok győződve arról, hogy a léggömbök meghajtása egy ilyen léggép által megoldható, s ennek felfedezése már évek óta bennem szunnyad, mindössze az anyagi lehetőségek hiányzanak a költséges kísérletekhez. Találmányom előnyei igen szembetűnőek és nagyok, s szívbéli kívánságom szerint hazámnak, Magyarország-Ausztriának több hasznot hajtana, mint a gőzgép Angliának és Amerikának, ha Legkegyelmesebb Uralkodónk, akit minden alattvaló gyermeki szívvel imád, ha a magas kormányzat és államigazgatás az ötletet kellő gyorsasággal méltányolná, és engem egy nagy és terjedelmes kísérletben támogatna."

59 Bernhard találmányának működési elvével kapcsolatban, a következőkre szükséges emlékeztetnünk; minden kéményben (légaknában) a felső és az alsó végek között tűzégetés nélkül is jelentős szívóhatás keletkezik (természetesen huzat). Ennek mértéke az alsó végen mérve, kb. fele a kéményének méterben mért magasságával, vízoszlop milliméterben kifejezve. Ha a kéményjáratba tüzet gyújtunk, akkor a felmelegedett és így felfelé szálló levegő ezt a szívóhatást jelentősen megnöveli. Bernhard gépének előnyét — a létesítési és fenntartási költségek mellett — a könynyű fajsúlyában látta; mivel a gép hideg levegővel dolgozik, részben vagy egészben fából is előállítható. Természetesen csak ott tartotta alkalmazhatónak, ahol a gépek kevesebb vízzel is üzemeltethetők. Bernhard százötven év előtti ötlete eléggé fantasztikusnak tűnik, s elsősorban, mint ötlet értékelhető. Hiszen a hőléggép később megvalósult. A 19. század végi lexikonok ilyeneket ismertetnek. Igaz, hogy ezek már nem fából készültek, és közvetlenül fogták munkára. A kéményben fellépő léghuzat energiájának hasznosítása pedig napjaink energetikusait is foglalkoztatja. Egy francia mérnök tervei szerint áramfejlesztő turbinát működtetnének vele.

60 Bernhard Antal általunk ismert legutolsó ötletének, a tűz-gépnek a leírását már berlini tartózkodása alatt, 1826. december 1-én fejezte be. Bár vallomása szerint ötletét öt évig finomította, érlelte magában. Újonnan tervezett gépében szinte korlátlan felhasználási lehetőséget lát. Szabadalmi leírásának külzetétre írott tárgymegjelölésében a bányavizek felszínre hozatalára, minden fennálló vagy ezután felállítandó gyárak üzemeltetésére, malmok, szállítógépek, hajók és kocsik meghajtására véli alkalmasnak. Bár ez az egyetlen gépterve, amelyhez vázlatrajzot (18. ábra) is mellékelt, mégis egyre nagyobb kétkedéssel olvasunk a leírásban sokoldalú alkalmazhatóságáról. Találmánya a cseppfolyós anyagoknak azon tulajdonságán alapul, hogy a hőmérséklet hatására térfogatuk kiterjed, vagy csökken. De nézzük, hogyan gondolta, képzelte el tervezője. „Találmányomnak, egy új tűz-gépnek a leírása, mely folyadékok azon tulajdonságán alapszik, hogy hőmérsékletük emelkedésekor térfogatuk kiterjed és ezzel egyenes arányban fajlagos súlyuk csökken. A minden cseppfolyós testben meglevő azonos tulajdonságnak mechanikai erőként való hasznosítására olyan módszert találtam, amely gépemet minden más, expanzió által meghajtott gőzgép fölé emeli. 59 A bécsi Technische Hochschule Könyvtára, Priv. Reg. No. 1824/1076. 7. fol. 60 Delta, 1974. évi 8. sz. 239