A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Biró József: Bernhard Antal találmányai 179

vízemelő köbtartalmával és osztva százzal, és ha a vízemelő minden egyes ki- és beömlésénél két játéka van, akkor elég nagy. Ha a sűrítőszivattyúból kikerülő víz a tápszekrénybe (melynek közvetlenül a sűrítőszivattyú felett kell lennie) és innen a gőzgépbe a tápszivattyú útján vezetődik be, akkor a sűrítőszivattyú üzemeltetése a vízszintből történik, a többi gőzgéphez hasonló módon. Megjegyzés. Érthető, hogy egy gőzkészülékhez mindenképpen elégséges egyetlen egy gőzsűrítő több vízemelővel. Ebben az esetben a fő gőz- vagy kondenzátorcsőből csak két cső lesz a különböző vízszekrényekbe bevezetve. Csakhogy itt a felhasznált hűtőcsövek arányos nagyságára, továbbá a sűrítő nagyságára és éppen így az egynél több vízemelő köbtartalmának összegére is figyelemmel kell lenni. Miután ez a sűrítőgép tulajdonképpen csak különleges összeállítása egyes általánosan ismert és használt géprésznek, és csak ötletében új, úgy gondolom, hogy nemcsak a lényeges dolgok, hanem a nagyság és forma tekintetében is (ezek többnyire nagyobb hatásváltozások nélkül lesznek megváltoztathatók) általánosságban eléggé tisztán látunk, és érthetően vannak ezek leírva, úgy, hogy minden szakértő, akinek ismerete elég nagy a gőzgépek, malmok és a hidraulika tárgykörében, ezeket a gépeket mindenütt, minden nagyságban képes kivitelezni. És ezzel én az 1820. dec. 8-i legmagasabb cs. és kir. pátensben rám rótt kötelezettségeknek teljes mértékben eleget is tettem. A gép működéséről és játékáról Ha ezt a sűrítőgépet működésbe akarjuk hozni emberek segítségével, úgy, mint egy sűrítőszivattyút, akkor vagy a vízikerék körbeforgatásával, vagy pedig különleges berendezésekkel, emelőkkel kell azt az embereknek mozgásba hozni. Előbb azonban a vízkiöntő szekrényt vízzel meg kell tölteni. Ha nincs víz a vízemelőben, akkor az úszónak a nyílásnál kell állnia, hogy ennek következtében a sűrítőcső nyitva álljon. Amikor a levegőt a vízemelő- és a hűtőcsövekből kiszivattyúzzuk, légritkulás keletkezik, tehát a vízszívócsőben levő levegő a külső, légköri nyomás hatására kényszerül a vízemelőben a víztartályban levő víz szintjének magasságáig felszállni, mely művelet eredményeképpen állandó légszivattyúzásnál a víz azonnal követi a levegőt, és kevés ritkított levegő a hűtőcsőrendszerbe áramlik be, és így megtölti a vízemelőt. A vízszinttel együtt emelkedik fel az úszó is a vízemelőben, és mihelyt a víz eléri az úszóház felső nyílását, az irányítórúd első foga igyekszik a vezéremeltyű emelőkarját átfordítani, és így meggátolja, hogy az úszó a vízszinttel tovább emelkedjékMinél jobban megnő a víz a vízemelőben, és ezért az úszó mélyebben merül be, annál jobban növekszik az erő, azaz a nyomás, mely az úszóra hat, s amelyet a víz emelésére fordít, egészen addig, amíg az teljesen be nem merül, és súlyának erejével az emelőt megfordítani igyekszik, amelyet aztán annál biztosabban mozgat. Miután azonban az úszóházban az úszó fölött levő tér légüres, emiatt azt a víz még mindig felfelé nyomja, akkor is, ha a vízemelő már megtelt volna. A csappantyú elfordulása következtében a légszivattyúhoz vezető nyílás csukódik, és ezután szabaddá válik a gőz számára a bemenet. Amint a gőz behatol, nyomása következtében először a víz kényszerül az úszóház még meglevő légüres terét kitölteni, s ezért az úszót oly magasra felnyomni, ahogyan az csak lehetséges, de csak abban az esetben, ha még nem telt volna meg egészen. Ha a gőzcsappantyú teljesen kinyílik, a szívócsövön levő lapszelep becsukódik, s ez csak olyan erővel történhet, mely egyenlő az atmoszferikus nyomással, mínusz a szívócsőben és a víztartályban ellenálló vízoszlop 231