A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Biró József: Bernhard Antal találmányai 179

derül: „Istennek legyen hála, hogy én, a méltatlan szemeitettem ki eszközként nagyszerű elgondolásainak megvalósítására, s hogy én ennek segítségével mindkét hazámnak, Poroszországnak és Ausztriának — amelyek közül az elsó'nek életemet és ifjonti neveltetésemet, a másodiknak kiképzésemet és polgári helyzetemet köszönhetem — jótéteményeikért hálámat le tudom róni, elsősorban Őfelsége Ferenc császár atyai védelméért, aki engem számtalan és nagyhatalmú ellenségem üldöztetésétől mindez ideig egyedül megvédett, s most én ezt az ő alattvalói jólétének előkészítésével fogom bizonyos mértékig viszonozni."

6 Az első magyarországi adatunk Bernhard Antalról 1811-ből való: Eszterházy László püspök 40 000 forint értékben neki ajándékozza Pécsett a Siklósi városrészben levő 44. sz. alatti házát, 5529 n. ölnyi házhelyet és 33 428 n. ölnyi rétet. Rá egy évre, 1812-ben pedig mint birtokost felveszik a városi polgárok közé.

7 1815-ben szerződést köt az Udvari Kamarával az eszéki kincstári híd karbantartására és bérletére. A gőzhajózás hazai megvalósításának gondolatával valószínűleg 1813 után kezd el foglalkozni. A bécsi Udvari Kamara ugyanis a külföldi gőzhajózási kísérletezések hatására hirdetményt tett közzé, melyben kiváltságot helyezett kilátásba annak a számára, aki „áruval terhelt hajóknak vontató állatok felhasználása nélkül, vízfolyás elleni vontatására alkalmas találmányával jelentkezik"

8

. Ebben a közleményben még az egész monarchiára kiterjedő kizárólagos privilégiumról volt szó. Ezt követően 1817 novemberében újabb 12 pontból álló hirdetmény jelent meg, amely már részletesebben körülírta a korábban meghirdetett szabadalom elnyerésének feltételeit. Most már nyilván az 1815. évi bécsi kongresszuson elfogadott szabad hajózás elvének megfelelően a szabadalom nem az egész monarchiára, hanem csak a „különös fő folyók és ezek mellékvizeire" terjedne ki. Bernhard Antal az Udvari Kamara felhívására már a következő évben egy újfajta vízikerék szabadalmazását kérte. A még 1814. december 24-én bejegyzett találmányára 1815. március 22-i keltezéssel 10 évre kizárólagos szabadalmat kapott.

9 Ezt a lapátkereket még nem a gőz mozgatta volna, hanem a víz áramlata. A feltaláló szerint vízművek (kalló-, vízi- és hajómalmok) vagy hajók mozgatására egyaránt használható. Hajóba építve azonban csak folyamiránnyal szemben történő hajózásra alkalmas, mivel hajtóerejét a víz sodrától nyeri — mondja a szerző (ami persze fizikailag lehetetlen). 1. Az első dunai gőzhajó A gőzgép, a lapátkerék és maga a hajótest tervezésével Bernhard 1816-ra készült el. Ekkor fogott hozzá ugyanis a hajó építéséhez. Az erről szóló első hírt a Vereinigte Ofner-Pester Zeitung 1817. évi január 23-i száma közli. A lap 1817. évi február 2-i számából pedig az építkezés helyét is megtudhatjuk: „Pécs, január 22-én. Lapunk 7. számában a vegyes hírek alatt a Práger Zeitungtól Pécsről származó cikket vettünk át egy készülő gőzhajóról, amely tudomásunk szerint első az osztrák monarchiában. Az említett cikk a Wiener Mode Zeitungban jelent meg múlt hó 4-én. Most kaptunk egy átiratot lovag Berks úrtól, a varasdi kő6 A Technische Hochschule Könyvtára, Wien, u. a. 9. fol. 7 Az itt közölt adatokat Fáncsy József pécsi levéltárostól kaptuk. 8 Pressburger Zeitung, 1813. szept. 14.-i sz. 9 Bernhard Antal szabadalmi leírásából. A Technische Hochschule Könyvtára, Priv. Reg. No. 1821/1425. l.fol. 180